A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
— 6 lomok kérelmükre felmentést nyerhetnek. Ennek fejében minden egyes tag hivatalból megkapja a Magyar Kórus folyóiratot, - - Ez a folyóirat a kántornak átadandó ps gondosan megőrzendő. A folyóirat a cemplom kórusának tulajdona az egyházi énektárakkal együtt. 48. sz. Sajtómissziós munka, Tisztelendő Papjaim figyelmébe és buzgó támogatásába ajánlom a Szív szerkesztőségének katolikus sajtómissziós munkáját. A szerkesztőség kiküldötte hivatalos levelemmel igazolja magát. Ezen igazolás nélkül senkit se fogadjanak és engedjenek az említett kát. sajtómisszíós ügyben dolgozni. 49. sz. Binandi facultások meghoszszabbitása. 1947. évre engedélyezett binandi facultasokat s időhöz kötött egyéb felhatalmazásokat, melyek a folyó év végevei lejárnak, az engedélyezés feltételeinek további fennforgása esetén ezennel meghoazszabbítom 1948. évi december hó 31-ig. 50. sz. Misebor ára. A misebor árát a templompénztár terhére az 1947. évre 5 forintban állapítom meg. 51. sz. Házasságon kívül született gyermek anyakönyvezése. A házasságon kívül született gyermek jogállásáról szóló 1946. XXIX. tc.-nek az anyakönyvvezetést érintő 99.000/1947. B. M. számú végrehajtási rendelkezésével kapcsolatban a következő utasításokat adom: Állami vonatkozásban 1895. október 1. óta ezt az időpontot követő születési, házasságkötési és halálozási ■ esetekre nézve az állami anyakönyvi bejegyzést és az arról kiállított kivonatot veszik irányadónak. Egyházi vonatkozásban a jelzett időpont után is egyedül a mi egyházi anyakönyveink vezetésében továbbra is az egyház jogi előírásokat kell szorosan követni és megtartani mindenben a származási rovat kitöltésében is. Hogy azonban a vezetéknév és így a sj|pmélyazonosság tekintetében az egyházi és az állami anyakönyvvezetés között az egyezőség biztosítassék, a keresztelési anyakönyvben a következő bejegyzéseket szabad, sőt kell eszközölni. 1. a) Ha a házasságon kívül született gyermek keresztelésekor bemutatást nyert a természetes atyának a gyermekre vonatkozó teljes hatályú elismerő nyilatkozata, vagy az atyaságot megállapító bírói ítélet, vagy a gyámhatósági határozat a képzelt atya személyének megjelöléséről, a“z Észrevételek rovatába ez a körülmény fel jegyzendő. A bejegyzés ily szövegezéssel eszközlendő: Az itt bejegyzett gyermek a természetes atyának N. N. r. k. (vagy ev. ref., ág. ev. stb.) vallású férfiúnak teljes hatályú elismerése (vagy: N. N.-nek atyaságát megállapító bírói ítélet alapján, avagy N. N. képzelt személynek a gyámhatóság rendeletére atyaként történt állami anyakönyvi bejegyzése) alapján, az 1946: XXIX. te. értelmében az atya nevét viseli. b) Amennyiben a természetes atyára vonatkozó említett bizonyítékokat nem a keresztelés bejegyzésekor, hanem csak később mutatják be, a bejegyzéshez a vonatkozó okmányok csatolása mellett szabályszerűen kikérendő az egyházi hatóság engedélye. A keresztelési anyakönyv indexébe a gyermek nemcsak az anyjának, hanem a természetes atyának neve alatt is, tehát két helyen, vezetendő be, hogy bejegyzésének megtalálásában ne álljon majd elő nehézség. 2. Ha katolikus anyának házasságon kívül más vallású természetes atyától származó fiúgyermekét kívánják nálunk megkereszteltetni, minden egyes esetben gondosan és lelkiismeretesen kimutatni és tisztázni kell azt a kérdést, vájjon a gyermek katolikus neveltetése biztosítva van-e? A gyermeket ugyanis a 750. can. 2. §-a szerint csak abban az esetben szabad megkeresztelni, ha annak katolikus nevelése biztosítva van. A szóban levő 99.000/947. В. M. számú rendeletnek 34. §-a szerint azonban: „A házasságon kívül született fiúgyermek, ha 7. életévét még nem töltötte be, az atyának a teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat keltétől, illetőleg az atyaságot megállapító ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt kifejezett kívánságára az atyának vallását követi, amennyiben ez a vallás a bevettek, vagy a törvényesen elismertek közé tartozik." Ezen eshetőség elhárítása céljából az ilyen gyermek megkeresztelése előtt kimutatni és tisztázni kell a gyermek katolikus neveltetésének kérdését, és ennek biztosítását. Ha a jelzett veszedelem fennáll, a gyermeket nem szabad megkeresztelni. Ha ez az eshetőség kizártnak ítélhető, megkeresztelhető a gyermek. A lelkipásztorok minden ilyen esetben e pontra különösen nagy gondot és óvatosságot fordítsanak, Az esetleg előálló minden egyéb kétes esetben az egyházi hatóság utasítását kell kikérni. Kívánatos és felette fontos, hogy a munkás- és tanoncífjúság vallásos-erkölcsös neveléséről az iskolán kívül az egyházközségek keretében is gondoskodás történjék. E célból felhívom T. Papjaimat, akiknek egyházközségében nagyobb számú iparostanoné és munkásífjú él, hogy az Egyházközségi Munkásifjú Csoporokat megalakítani sfcí-52. sz. Egyházközségi Munkásifjú Csoportok.
