A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
7 — veskedjenek. Az A. C. országos elnöksége létrehívta a csoportok központját (címe: Budapest, IX. Gát-utca 6.), amely készséggel szolgál megfelelő szellemi eligazításokkal és anyagokkal. 53. sz. Haszonbérleti követelések felfüggesztése. Alábbiakban teljes egészében közlöm a Kormány 11.380/1947. sz. rendeletét (M. K. 1947. szept. 25. 217. sz.) a mezőgazdasági haszonbérleti jogviszonyból származó egyes követelések érvényesítésének felfüggesztése tárgyában: „A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. te. 1. §-ában foglalt és legutóbb 1947. XVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. (1) Az 1946/47. gazdasági évre vonatkozó mezőgazdasági haszonbérleti jogviszony alapján a haszonbérbeadó által a haszonbérlő ellen haszonbérhátralék megfizetése vagy a haszonbér meg nem fizetése miatt, a haszonbérleti jogviszony megszüntetése iránt folyamatba tett pert a haszonbérlő kérelmére a bíróság a minisztérium további rendelkezéséig felfüggeszteni köteles, ha a haszonbérlő bizonyítja, hogy haszonbérfizetési kötelezettségének az 1947. évi aszálykár miatt nem képes eleget tenni. (2) Ha az (1) bekezdésben említett követelés tárgyában a bíróság már határozott, a haszonbérlő az (1.) bekezdésben meghatározott esetben a végrehajtás elrendelésére, illetőleg annak foganatosítására illetékes bíróságtól a végrehajtás elrendelésének mellőzését, illetőleg a már elrendelt végrehajtás felfüggesztését kérheti. A kérelemnek — jogerős elintézéséig — a végrehajtás folytatására halasztó hatálya van. 2. §. Az 1. §. alapján felfüggesztett eljárás folytatása felől a minisztérium az 1947. évi november hó 1. napjáig rendelettel intézkedik. 3. §. A jelen rendelet kihirdetésének a napján lép hatályba. Budapest, 1947. évi szept. 19-én. Dinnyés Lajos sk. miniszterelnök.“ 54. sz. Haszonbérlő bérfizetési kötelezettsége. A Magyar Közlöny 208. számában megjelent 11.070/1947. számú rendelet értelmében a magánjogi kötelezettségeket megelőzik az alábbi szolgáltatások, amelyeket a gazdálkodóknak természetben kell teljesíteniök: földadó, beszolgáltatás, következő évi vetőmagszükséglet, fejadag. Természetben a haszonbérlő csak annyit köteles teljesíteni, amennyi a fentiek után a termésből még rendelkezésére áll. Amennyiben így részben vagy egészben nem tudná a haszonbért természetben fizetni, a különbözetet egyéb terményekben vagy pénzben teljesítheti. A magyar pénzügyminiszternek 1947. évi október 23-án kiadott 183.640/1947. VII. sz. körrendeleté úgy intézkedik, hogy mindazokon a helyeken, ahol az 1947. évi egyházi adó már e körrendelet kiadását megelőzően az együttes adókezelésbe bevonatott, azt engedélyezettnek kell tekinteni. Egyéb helyeken s mindenütt az 1948. évre azonban az együttes kezelést az alábbiak figyelembevételével kérelmezni kell, amire a t. plébániavezetőket ezennel utasítom. Az 1927. évi november 25-én kelt 89.187/1927. VII. a. számú P. M. illetőleg az 1939. évi november 25-én kelt 165.898/1939. VIII. sz. P. M. rendeleteket ez a most kiadott körrendelet annyiban módosítja, hogy amennyiben a kivetett egyházközségi adó az állami törzsadók (föld-, ház-, együttes kereseti és jövedelemadó) teljes összegének 3%-át, illetve, ha az egyházközség népiskolát is tart fenn, akkor 10%-át nem éri el, az egyházközségek által az együttes kezelésbe vonás iránt előterjesztendő kérelem (mintát 1. alább) ügyében a pénzügyigazgatóság, ellenkező esetben a pénzügyminiszter határoz. Mivel a törzsadók alapja emelkedett, e rendelkezést, amely az adókulcsot leszállítja, nem lehet okvetlenül hátrányosnak mondani, azonban igen hátrányos a rendelkezésnek az az utasítása, amely az említett százalékos kulcsok megállapításánál a búzaföldadó minden kg-ját 40 forinttal (tehát 1 q búza egyenlő 40 Ft-tal) számítja. Nem vitás, hogy az együttes kezeléssel az egyházközségek tulajdonképpen az adózók terheit akarják csökkenteni, mivel az adóbeszedéssel járó adminisztrációs költségeket nem kell a terhűkre, mint az egyházi adót kivetni s ezenkívül az egyházközség a munkavállalóival szemben fennálló kötelezettségének is pontosan eleget tud tenni. Az egyházi és iskolai adók együttes kezelésbe való vételére irányuló kérelemnél, amely az alábbi módon fogalmazható, mindkét indító okra hivatkozni lehet. Pénzügyigazgatóság 55. sz. Egyházi adók együttes kezelése. Alulírott a ____________i r, k. Egysázközség képviseletében tisztelettel kérem a Pénzügyigazgatóságot, hogy az egyházi és iskolai adók együttes kezelésbe vonását engedélyezni szíveskedjék. Kérésünket azzal támogatjuk, hogy az
