A Szombathelyi Egyházmegye részére az 1948. évben kibocsátott körlevelek (Szombathely, 1949)
3573/1948.sz.• Krisztusban Kedves Papjaink és Hiveink ! Pünkösd vigiliáján Egyházunk mondhatni születése, nyilvánossága elé történt lépése emlékünnepének előkészületében a vallás-közokt, miniszter ur a sajtó képviselői előtt nyilatkozatot tett Egyházunkat, gyermekeink katolikus iskolai nevelését mélyen érintő kérdésben. Közben a most szokásos hangon támadásokkal illette legszentebb vallási meggyőződésünket, bár őt is katolikus anya és katolikus iskola, katolikus segitő kéz nevelte.A nyilatkozatot ugyanazon a napon a rádió is szétsugározta. Mivel rádió, sajtó nekünk nem áll rendelkezésünkre, az egyetlen lehetséges módot, a szószéket vesszük igénybe igazunk védelmére és - ha ugyan van rá még szükség - a ti helyes látástok érdekében. Tanúskodásra hivjuk fel az egész ország közvéleményét, hogy az Egyház és állam közt öt hónapon keresztül annyiszor és oly változatos módokon és eszközökkel megidézett béke kapcsán most először dobják be hivatalosan isteni és állami törvényekkel biztosított ősi katolikus is-, kóláink államosítását.Eddig mindig azt hirdették, hogy nem lesz győző és legyőzött, csak béküljünk; most annyi lelki értékünk erőszakos elvitele után gyermekeink halhatatlan leikéhez akarnak nyúlni szentségtöro kézzel iskoláink elvételével. Ahelyett, hogy a 6 1/2 millió katolikus régi sérelmeit - napilap, szétdult egyesületeink stb. - orvosolnák, bujább égő sebeket akarnak ütni a békeszerzés óimén. Nekünk a békéről nem ilyen fogalmaink vannak. Eebr. 23-án az országgyűlésen a saját tároája tárgyalásán mondotta ugyanazon miniszteri ajak: "A katolikus Egyháznak roppant nagy szerepe volt oktatásügyünk történetében. A magyar demokrácia a magyar társadalmi és történeti helyzet helyes ismeretében nem is kivánta a felekezeti iskolákat kivenni a felekezeti oktatás kezéből"/Orsz.gyűl.napló 1948.febr.23.568/. Ahol nem egészen 1/4 év alatt ily gyorsan feledésbe megy a saját megállapitás az Egyház "roppant nagy oktatási szerepéről" ott a fakultativ hitoktatás miniszterének Ígérete a kötelező hitoktatás meghagyásáról nem nyugtat meg komoly és gondolkozó szülőt, de minket főpásztorokat sem. Joggal támad bennünk a gondolat:hátha ez is csak taktika,,mintahogy - úgy látszik - a febr. 23-i elismerés és az iskoláink” felől történt megnyugtatás is csak időleges megnyugtatás és politikai eszköz volt. A miniszteri nyilatkozat most hallgat bizonyos, a Teremtőről halhatatlan lélekről nem tudó tankönyvről, bizonyos, hivatalosan erőltetett állami iskolai egyesületekről, az egyedül felkarolt kollégiumokról és különös felvételi kérdéseikről. Ezek a kollégisták az állami iskolák tanulói és nem kevés köztük már az istentelen., Imádságnak, szentségeknek nincs közöttük becsülete, sőt ezek üldözési és elbocsátási okok. De hallgat a miniszter ur arról is, amiről pedig az egész iskolakérdés körül hallgatni nem szabad, hisz már egyszer kultuszminiszter állapitotta meg egyenesen, nyiltan a parlamentben:" Az a magyar demokratikus kormány, amely elvette az Egyháztól a birtokot, szavát adta arra, hogy ezekért a jövedelmekért bizonyos ellenszolgáltatásokat fog adni az Egyháznak. - A magyar demokráciának az egyházi iskolákat, amelyek igen nagy mértékben támogatás nélkül maradtak, karbantartani, jó szinvonalon tartani eminens állami kultúrpolitikai kötelessége egyszerűen azért, mert ezek az iskolák nagy részükben a vidék iskolái, annak a népnek iskolái, amelynek szellemi felemelése mindnyájunk szívügye, égető kötelessége" /Orsz.gyűl.napló 1947.márc.l3,732,733*/* A demokrácia kc‘-mányát és vallás-közoktatásügyi miniszterét az adott szó az Egyházai- 1 -
