Püspöki körlevelek 1944 (Szombathely, 1945)
— 15 — tok légoltalmi őrségparancsnokától kérjenek segítséget. A segélynyújtás intézményes biztosítása végett a templomokat be lehet osztani a házcsoportokba, vagy közvetlenül a háztömbökbe. Városokban a polgármester, községekben pedig a vezető jegyző jelöli ki a templomokkal szomszédos házak és házcsoportok közül azokat, amelyek szükség esetén a templom tűzoltói szolgálatában közreműködni kötelesek. 3. A templom használati idejében, tehát istentiszteletek alatt az alábbi légoltalmi feladatokról kell gondoskodni: a) Az elsötétítést csak akkor kell a lakóházakhoz hasonlóan megszervezni, ha az istentisztelet ideje beleesik az elsötétítés elrendelt idejébe. b) Az egyházközség erre alkalmas tagjaiból (egyesületi tagok, cserkészek, leventék) meg kell szervezni a riasztóügyeleti, rendfenntartó és mentőszolgálatot. A riasztóügyeletes feladata, hogy a templomon kívül figyelje a hatósági riasztást és amennyiben azt meghallja, arról az istentiszteletet tartó lelkészt, vagy más kijelölt vezetőszemélyt értesítsen. Ez utóbbi előre elkészített szöveggel a közönség tudomására hozza a légvédelmi riadót. Ez a szöveg a következő: „Légvédelmi riadó van. Mindenki őrizze meg a nyugalmát és a kijelölt rendfenntartó közegek irányítása mellett hagyja el a templomot és azon kívül keressen menedéket. Aki akar, továbbra is a templomban maradhat. Ne tolongjunk, nyugodtan hagyjuk el a templomot.“ Ahol óvóhely van, ott ez a szöveg a körülménynek megfelelően módosul. A rendfenntartó szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy minden ott tartózkodó 50 személyre egy-egy rendfenntartó közeg essék. Ezeket fehérszínű és vörös „Légo" felírású karszalaggal kell ellátni. A rendfenntartókat főleg a kijáratok közelében, de egyharmad létszámban a közönség között kell elhelyezni. A rendfenntartók feladata riadó esetén a kivonulást irányítani, a vakrémületet megakadályozni és a rendet fenntartani. Istentiszteletek alatt a templom összes kapui és ajtói könnyen nyithatók legyenek. A mentőszolgálatról úgy kell gondoskodni, hogy minden negyedik rendfenntartó szolgálatost légoltalmi mentőtáskával kell ellátni, hogy szükség esetén a sérülteknek elsősegélyt nyújthassanak. Ezenkívül a rendfenntartó szolgálat kiegészítéseképen a kijáratokhoz, vagy az óvóhelyhez vezető útvonalat irány jelző táblákkal kell ellátni. A templomok bejáratánál pedig ki kell függeszteni a riadómegtartási utasítást. Ennek tartalma: a) a légvédelmi riadó közlési módjának ismertetése; b) mit kell tenniök a híveknek riadó esetén; c) ha van óvóhely, hol van és milyen útvonal vezet oda. Mindezen rendelkezések végrehajtásáért a templom vezető lelkésze felelősséggel tartozik." Az esetleg keletkező vakrémület megakadályozása miatt szükségének látszik, hogy amennyiben a riasztás szentmise, vagy egyéb áj tatosság közben történik, Tisztelendő Papjaim azt mindaddig folytassák, amíg a hívek a templomot el nem hagyják. Közérdekű jelentősége miatt —• hivatkozva az 1943. évi VI. számú körlevélben 2413. szám alatt megjelent törvényszéki döntésre — közlöm a következő kúriai végzést: 635. sz. Egyházi vagyon elidegenítése jóváhagyás nélkül. jóváhagyás n ól hí! 1 „A m. kir. Kúria Fodor Sándor és neje sz. Kalina Margit folyamodóknak a balassagyarmati római katolikus Egyházközség ellen tulajdonjog bekebelezése iránt indított telekkönyvi ügyében a balassagyarmati kir. járásbíróságnak, mint telekkönyvi hatóságnak 1941. évi május hó 31. napján 4212/1941. tk. szám alatt hozott végzése ellen az esztergomi egyházmegyei főhatóság részéről beadott felfolyamodás folytán a balassagyarmati kir. törvényszék által 1943. évi május hó 15. napján Pkf. 1131/ 1943. szám alatt hozott végzést Fodor Sándor és neje sz. Kalina Margitnak az 1943. július hó 34. napján 5382/1943. tk. szám alatt beadott felfolyamodása folytán az 1943. évi október hó 21. napján tartott nem nyilvános ülésében vizsgálat alá vette és meghozta a következő végzést: A m. kir. Kúria a felfolyamodásnak nem ad helyet. Indokok: A felterjesztett iratokból megállapítható tényállás szerint a balassagyarmati római katolikus Egyházközség az 1941. évi január hó 29. napján kelt adásvételi szerződéssel eladta a szerződésben körülírt ingatlant Fodor Sándor és neje szül. Kalina Margit balassagyarmati lakosoknak. A szerződést aZ eladó Egyházközség képviseletében csak annak elnöke írta alá és sem a szerződésből, sem egyéb okiratból nem tűnik ki, de még utalás sincs arra, hogy a szerződést az egyházmegyei hatóság előzetesen engedélyezte, illetve utólag jóváhagyta volna.
