Püspöki körlevelek 1942 (Szombathely, 1943)
36 6. A központi bizottság jelentést tesz a beérkezett adókimutatásokról. Ezek hasznosak lettek volna a mi célunkra is, ha összeállíthatók lettek volna a kimutatásokból a jövedelemre kivetett adók alapjai. De ez nem volt lehetséges. A jövedelmi adó alapját ki kellett kapcsolni, mert a ja vadalmasoknak csak a fele fizet jövedelmi adót. A házadó alapja ismeretes. A földadó alapja szintén, t. i. a kataszt. tiszta jövedelem, de ez egy régi, irreális megállapítás. Az alkalmazottak kereseti adójának alapját sok pap nem tüntette fel s egyébként sem megbízható. A készpénzből élők fizetéseit, vagyis adóalapját ismerjük, részben a káplánokét is, de ha a javadalmasokét nem állapíthatjuk meg, akkor ezeknek nem vehetjük hasznát, Ennélfogva az adóalapok kimutatásáról le kellett mondani. Másik út az volt, hogy a kivetett adókat összegezzük. A bizottság nem vállalta azt, hogy az összes adókat és pótlékokat, tehát a vagyonra kirótt adókat is összegezze és kivetési alapul javasolja, mert ez ellenkezett azzal az elvvel, hogy csak a lelkészi jövödelmet jogos kivetési alappá tenni. Kiválasztott tehát négy törzsadót: a ház-, föld-, kereseti és külön adót. Ezeknek összege a javadalmasokra nézve kb 24.000 P. Mivel ezen összegnek kb. 36.000 P nyugdíjterhet kellett volna viselnie, minden javadalmas e négy adója végösszegének 150 %-át fizette volna. Ezt a bizottság példákkal világította meg. De arra is rámutatott, hogy ezt az eljárást nem tarthatja igazságosnak. Elfogadható lett volna akkor, ha e négy adónemnek egyforma lenne a kivetési kulcsa vagy pedig — a nagyon különböző kulcs mellett is — minden javadalmasnak egyforma arányban volna bérháza, ingatlana és egyéb jövödelme. De mert ez nem áll, sőt az arány nagyon is különböző, ezen rendszer bevezetése nem változtatott volna a felpanaszolt aránytalanságokon. Egyebekben a bizottság kijelentette, hogy az 1941. X. körlevélben az ,,adó-ív alapján“ tervezett kivetésre nézve bőven közzétett felfogását érdemben ma is fenntartja. A bizottság javaslatára a közgyűlés e pont vitáját egyesíti a következővel. 7. A kivetési alap és az adózási kulcs tárgyalása. A) A bizottság tíz egyházmegyéből szerzett tájékozódást, milyen rendszert követnek azokban. Csak három áll az 1927-es hivatalos összeírás alapján. A többi mind sajátos rendszert alkotott magának. A bizottság átvizsgálta ezeket a rendszereket, egynémely gondolatukat fel is használta, de egészben véve megmarad a múlt ősszel előterjesztett javaslata alapján. Ez a javaslat lényegében nem is új. Az 1927-es összeírást veszi alapul, de a mai állapotok, mennyiségek és árak szerint óhajtja azt átértékeltetni. A közgyűlés kívánságára dr. Sághy Elek ismerteti a javaslat lényegét. Kezelő kanonok kéri, hogy olvastassa fel a közgyűlés azt az alapszabály-módosítást, mely e javaslat elfogadása esetén szükségessé válik, mert e módosítások felölelik mindazt, amit a javaslatról úgy annak lényegét, mint a formai kivitelt illetőleg tudni kell, hogy vita alá lehessen bocsátani. A közgyűlés erre felolvastatja a tervezett alapszabálymódosítást. 13. §. Az évi tagsági járulékok a közgyűlés által megállapított kulcs szerint a tagok tiszta jövedelmére vettetnek ki. A tiszta jövödelem megállapítása a következő elvek alkalmazásával történik. a) Minden bevételt és kiadást a mindenkori árak szerint kell értékelni az egész egyházmegyére egyöntetűen. Az árakat időnkint a közgyűlés állapítja meg s azoktól eltérésnek helye nincs. b) A készpénz járandóságok, fizetések tényleges összegükben számíttatnak. A kongrua és korpótlék is. Családi pótlék felszámítása mellőzendő, c) A természetbeni járandóságoknál nem a jogilag megjáró, hanem 5 évi átlag szerint tényleg befolyó mennyiség veendő fel. d) Javadalmi föld, rét és legelő ingatlanoknál bérbeadás esetén a tényleges haszonbér, házikezelés esetén a helyben elérhető haszonbér számi tta tik. Az erdő jövödelmet a kitermelt famennyiség értéke adja a kitermelési, szállítási és erdősítési költségek kiadásba helyezésével. ej A természetben élvezett lakás senkinél sem jön számításba, de a törvényes lakbér sem. fj A teljes ellátást úgyis mint bevételi, úgyis mint kiadási tételt a közgyűlés által időnkint megszabott összegekben kell felértékelni. gj Adózás tárgyát képezi minden olyan mellékjövödelem is, melyet a tagok bárminő forrásból egyházi jellegű tevékenység fejében kapnak. A manuális stipendiumok senkinél sem esnek beszámítás alá. h) Adózás tárgyát képezik a graciálék is és jellegüknek megfelelően értékeltetnek. i) Leszámításba jönnek a törvényes közterhek, káplántartás, fuvardíjak és egyéb elismert kiadások. 14. §. A tiszta jövödelem megállapítására a következő eljárási szabályok vonatkoznak. aj Minden tag köteles a közgyűlés által előírt időben és módon okmányolt jövödelmi bevallást készíteni. b) A jövödelmi bevallások felülvizsgálatára minden espercsi kerületben háromtagú bizottság
