Püspöki körlevelek 1938 (Szombathely, 1939)
- 14 — replő összegeket külön, és összesítve fel kell tüntetni. Fordítsunk különös gondot arra, hogy a beszedett egyházközségi adót hogyan használjuk fel. Erre nézve irányadó az egyházi és iskolai adók kivetési %-a. Teljesen helytelen és szabálytalan lenne az az eljárás, ha a beszedett egyházközségi adót elsősorban egyházi kiadások fedezésére fordítaná az egyházközség s csupán az ezen felül megmaradó összeget az iskolai kiadásokra. Ha pl. 30 %-os iskolai és 10 %-os egyházi adó kivetése mellett befolyt 2000 pengő, ebből csak 500 pengő számolható el egyházi kiadásokra, míg 1500 pengő iskolai célokra használandó fel. Ugyanígy kell eljárni az egyes költségvetések keretén belül is. Teljesen helytelen, hogy egyes tételek teljes kiegyenlítést nyerjenek, míg más tételek kiegyenlítésére semmiféle öszszeg nem fordíttatik. Minthogy a számadásnak rendeltetése, hogy teljesen tiszta és világos képet nyújtson az egyházközség pénzügyi helyzetéről, szükségesnek tartom, hogy a számadással kapcsolatban necsak a befolyt és kifizetett összegekről kapjak tájékoztatást, hanem az egyházközség pénzügyi gazdálkodásáról és helyzetéről is. E célból — míg az új számadási nyomtatványok el nem készülnek — a Martineum e célra külön íveket készített, amelyet minden iskolai (egyházi számadásokhoz nem) számadáshoz mellékelni kell. A melléklet a következő adatokat tartalmazza: A számadási évre kivetett iskolai adó összege. A befolyt és a számadásban elszámolt iskolai adó. A számadási évben be nem folyt iskolai adó. A számadás pénztári maradványa. Kifizetetlen számlák összege. A régebbi s mely évekből fennmaradt hátralékok. Megtörtént-e kellő intézkedés a hátralékok behajtására, s ha igen, mi az oka, hogy a behajtás eredménytelen maradt. Mekkora az egyházközség nyugdíjintézeti tartozása. Mekkora összeg fordíttatott az évben ezen tartozás törlesztésére. Mekkora az építési kölcsön. Mekkora összeg fizettetett ki ezen adósság törlesztésére. Van-e az egyházközségnek egyéb természetű tartozása. Mekkora összeg fizettetett ki ennek törlesztésére. Költségvetés. Bármennyire kívánatos, hogy a költségvetések a legszigorúbb takarékosság jegyében készüljenek, mégis helytelen lenne a szükséges kiadásokat a költségvetésbe fel nem venni. A költségvetésben fel kell tüntetni az öszszes helyi forrásokból előálló természetbeni és pénzbeni bevételeket. A fizetéskiegészítő államsegély beállítása sem a számadásban, sem a költségvetésben nem szükséges. A tanítói fizetéseknél minden esetben jelezni kell a természetbeni helyi javadalom értékegységét (átmeneti tétel) s a helyi javadalom %-át. Lakbérnél mindenkor feltüntetendő a tanító fizetési osztálya is. A költségvetés egyes kiadási tételei bi;onyos sorrend szerint csoportosítandók. I. szám alatt a személyi járandóságokat vegyük fel. Első helyen ezek közül a helyi természetbeni javadalom átmenő tételei (föld, pártbér, földmunka), azután a tanítók pénzbeli járandóságait, lakbérét, hadipótlékot, igazgatói tiszteletdíjat, a tanítók gyűlési napidíját, iskolalátogatók fuvar- és tiszteletdíját soroljuk fel. A II. szám alatt az iskola rendes dologi kiadásai: adó, tűzbiztosítás, épületfenntartás, (tisztogatás, olajozás, meszelés) hivatalos lapok, fűtés, irodadíjak, naplók, és nyomtatványok, felszerelési pótlás, kútmerés, árnyékszéktísztogatás állítandó a költségvetésbe. III. szám alá a rendkívüli kiadások: tetőjavítás, kerítésjavítás, átalakítás, lámpabeszerzés, házvagy telekvétel, a lakás víztelenítése, tartozások visszafizetése stb. kerüljenek. A bevételi és kiadási oldalt külön kell összegezni. Minthogy a kivetendő pótadó nem jön a bevételi rovatba, a két oldalt nem állítjuk egyenlegbe. A két oldal különbsége a hiány, mely a 4. zárlati oldalra kerül. Ennek fedezésére szükséges a bizonyos %-u iskolai pótadó. A költségvetésbe felvett összegeket kizárólag arra a célra lehet felhasználni, mely célra a képviselőtestület a költségvetésbe azt beállította. Amennyiben a költségvetésbe beállított összegnek más célra való felhasználása válik szükségessé, akár mert valamelyik váratlan más természetű kiadás merült fel, melyet elodázni nem lehet, akár, mert az illető tételnél megtakarítás állt elő, ez csak képviselőtestületi határozattal történhetik, amely határozatot közszemlére való kitétel után jóváhagyásra fel kell hozzám terjeszteni. Üjból hangsúlyozom folyó évi I. számú körlevelem 355. számú intézkedését, hogy oly költségvetést, mely a fennálló tartozást legalább megfelelő részletben való törlesztéséről kellően nem gondoskodik, az egyházközségek érdekeit tartva szem előtt, nem hagyhatok jóvá. Nem találom kellő gondoskodásnak azt a körülményt, hogy az egyházközségnek be nem fizetett adókból kintlévőségei vannak. Ezeknek a kintlévőségeknek egyrésze ugyanis be nem hajtható, s bizo
