Püspöki körlevelek 1938 (Szombathely, 1939)
— 15 nyos idő múlva elévül. Akármennyire is érzem híveim nehézségeit az adófizetés terén, kénytelen vagyok T. Papjaim figyelmét felhívni, hogy már csak az egyenlő teherviselés elvéből kifolyólag is minden módon szorgalmazzák a hátralékokat, hogy így a rendesen fizetők túlságosan meg ne terheltessenek, ott pedig, ahol a szegénység akkora, hogy a behajtás eredményre úgysem vezetne, hozzák javaslatba az adóhátralék törlését. A közszemlére kitételt a költségvetésnél éppúgy, mint a számadásnál a plébános és egyházközségi jegyző igazolja. A költségvetési iratok jóváhagyása után az egyházközségi tanács az egyénenként kivetési lajstromot készíti el. Az adókivetésnél az adóztatási Szabályzat rendelkezéseit be kell tartani. itt a következőkre hívom fel T. Papjaim figyelmét. Az adókulcs megállapításánál legyenek T. Papjaim figyelemmel az adóztatási Szabályzat 5. §. 1. pontjának rendelkezésére, mely szerint az állami egyenes adók alapján kivetett egyházközségi adó kivetési kulcsát minden egyes egyházközségben valamennyi hívőre nézve és valamennyi adónem (föld-, ház- és 5 %-kal számított általános kereseti adó) után azonos Százalékban kell kivetni. Helytelen tehát, ha egyes egyházközségek a kereseti adónak csak bizonyos %-át veszik alapul. Másvallásúak általában a róm. kát. iskola fenntartásához nem járulnak hozzá. Ha azonban a kát. iskolába másvallású tanuló jár, ennek szülei mindaddig, míg gyermekük a kát. iskolát látogatója, az iskola rendes kiadásaihoz ugyanazon %-ban tartoznak állami adójuk után hozzájárulni, mint az iskolafenntartó kát. hívek. (Iskolai Rendszabályok I. rész 84. §.) Több helyen zavart okoz, hogy a kis házak után az államkincstár törölte a házadót. Természetes azonban, hogy ezen házak után a kát. hívek nem mentesülnek az egyházközségi adótól. Az egyházközség jogosan jár el, ha akár ezeknek házadóját veszi alapul az egyházközségi adó kivetésénél, akár az elengedett állami házadóalap kárpótlásakép ezeket osztályba sorozza és ezen a címen osztályadóval rója meg, természetesen a méltányosság szem előtt tartásával. Az egyénenként kivetési lajstrom egyes oszlopait: adóalap, kivetett adó, a végén összegezni kell. Az egyénenkénti kivetési lajstrom ! végösszegének a lehetőségig egyeznie kell a költségvetésben feltüntetett hiány összegével. Az egyénenkénti kivetési lajstrom záradékolandó s aláírásokkal (plébános, egyházközségi jegyző, két hitelesítő) látandó el, végül a 15 napi közszemlére kitétel záradékát kell ráj vezetni a plébános és egyházközségi jegyző aláírásával. Kérem T. Papjaimat, hogy a jövőben úgy az egyházi, mint iskolai költségvetések és szám! adások elkészítésénél pontosan tartsák be fenti utasításaimat. Átmenetileg azokat a költségvetéseket és számadásokat, amelyek körlevelem vételekor már elküldettek a kér. tanfelügyelő i urakhoz, hajlandó vagyok a régi alakban elfogadni azzal, hogy ezekhez, valamint a múlt évre már jóváhagyott számadásokhoz pótlólag megkapom a kimutatást az egyházközség pénz! ügyi helyzetéről. A telekkönyvi hatóságok több esetben megtagadták plébániai ingatlanok tulajdonos cseréjének telekkönyvi feljegyzését miniszteri jóváhagyás nélkül. A kétely eloszlatására a Vk. Miniszter Ür nyilatkozatot adott ki, amelyet szószerint közlök: M. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium. — 3215/1937. sz. I. ü. o. — Tárgy: Üjfehértói gör. kát. egyházközség megterhelése. Folyó évi november hó 22-én, 20 Pf. 9732/ 1937. sz. a. kelt megkeresésére tisztelettel értesítem a kir. Törvényszéket, hogy a magánkegyuraság alá tartozó plébániák és egyházközségek javainak elidegenítéséhez és megterheléséhez, valamint ily javakra az ügyleti jelzálog bekebelezéséhez a jogügyletnek a király által (vagy átruházott hatáskörében a vallás- és közoktatásügyi miniszter által) való jóváhagyása állandó gyakorlat szerint sohasem volt szükséges s e részben ma is elegendő a megyéspüspök jóváhagyása, mint ez világosan kitűnik a m. kir. Kúria 81. sz. teljesülési határozat indoklásából, — Budapest, 1937. évi december hó 22-én. —• Dr. Hóman Bálint s. k. — A másolat hiteléül: Jeszenői Károly s. k. miniszteri irodakezelő. — Budapesti királyi Törvényszéknek, Budapest. Minthogy az utóbbi időben a hivatalos iratok formája körül nem tegy esetben hiányok) merültek fel, felhívom a T. Papság figyelmét, 500. sz. Egyházi ingatlanok jogügyletei tr. 501. sz. Hivatalos akták formája.
