Püspöki körlevelek 1938 (Szombathely, 1939)
— 13 — a kerületi esperes, illetőleg kerületi tanfelügyelő urakhoz küldendők, akik — mint egyéb iratokat is — legkésőbb nyolc napon belül kötelesek azokat hivatalomhoz továbbítani részletes észrevételeikkel együtt. Az egyes költségvetési és számadási íratok elkészítésénél alábbiakra legyenek T. Papjaim figyelemmel. Jegyzőkönyv. Mint egyéb hivatalos iratok, a jegyzőkönyvnek se készüljenek vékony, átlátszó, hanem rendes vastagságú irodai papíron. A jegyzőkönyv elején legelőször a jelenlévő tagok nevei sorolandók fel. Utána ugyancsak felsorolandók a meg nem jelent tagok nevei is, hogy ebből a határozatképesség megállapítható legyen. A gyűlés megnyitása után elnök legelőször megállapítja, hogy a gyűlés szabályszerűen (meghívóval, költségvetés és számadás tárgyalására 8 nappal, egyéb rendkívüli gyűlésnél legalább 24 órával előbb) hívatott össze és határozatképes. Ezután következik a két hitelesítő kijelölése. Majd a tárgysorozat egyes pontjai kerülnek sorra. Minden pont két részből áll: az első rész az elnöki (vagy az ő felhívására a gondnoki, pénztárosi) előterjesztésből, indokolásból, az egyes tagok hozzászólásából, a kérdés megvitatásából, szavazásból, a második rész a határozathozatalból áll. A határozat teljesen különíttessék el az első résztől. Helyes a feltűnőség kedvéért a jegyzőkönyvben a határozatot rövidebb sorokban írni, A határozatot a gyűlés elnöke mondja ki. Legyen a határozat önálló, egész, világos, szabatos. Pl, számadásnál: elnök a képviselőtestület határozataként kimondja, hogy a képviselőtestület az előterjesztett számadást minden pontjában helyesnek, a mutatott nyugtákkal megegyezőnek, 250 pengő pénztári maradvánnyal rendbenlévőnek találta, miért is felelős számadók részére az egyházi főhatóságtól a felmentvény megadását kéri. Vagy költségvetésnél: elnök a képviselőtestület határozataként kimondja, hogy a képviselőtestület 1250 pengő hiány fedezetére minden, az egyházközség területén birtokos kát. hívőnek 2500 pengőt kitevő egyenes állami (föld-, ház- és 5 %-kal számított általános kereseti adó) adójára 50 %-os iskolai pótadót vet ki. Amint az utóbbiból is kitűnik, a költségvetés alkalmával készített jegyzőkönyvnek mindig világosan fel kell tüntetni az alapot, amelyre, a %-ot, amely mellett s a módot, ahogy a kivetés történik. Ez utóbbi csak akkor maradhat el, ha a politikai község gondoskodik teljes egészében aZ iskolai szükségletekről. Ezt a körülményt azonban a jegyzőkönyben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv végén mindig jelezni kell a közszemlére kitétel idejét, a módot, ahogy ellene fellebbezéssel élhetnek az egyházközség tagjai és az érdekeltek. A fellebbezési határidő elteltével a jegyzőkönyvre rá kell vezetni a közszemlére való kitétel záradékát, jelezve: érkezett-e ellene fellebbezés. Számadás. Az egyházközség gazdálkodásának, a hívek áldozatkészségének eleven tükre. Éppen azért arra kell törekedni, hogy a számadás teljes, tiszta képet adjon az egyházközség életéről. Helytelen, ha a számadásból hiányzanak azok a tételek, melyekre a fedezetet közös kezelés esetén a politikai község elöljárósága közvetlenül fizet be az illeíményhivatalba. Ezen összegnek egy tételben úgy a bevételben, mint részletes felsorolásában a kiadásban is kell szerepelnie. Ügyeljünk a számadás összeállításánál arra, hogy a számadás ne tegye pénztári napló benyomását, amit azzal kerülhetünk el, ha az egynemű és egymáshoz tartozó tételeket összevonjuk; így pl.: iskolai fűtésre cím alatt egyesítjük a fa vételárát, a fa összerakását és felvágatását. Vagy pl. iskolaépület tatarozására: a felhasznált anyagok árát, iparosok, napszámosok munkabérét, felhasznált fuvarokat. Az egyes tételek felsorolásánál tartsunk be bizonyos sorrendet, éppúgy, mint a költségvetés készítésénél, I. szám alatt szerepeljenek a személyi járandóságok, II. alatt a minden évben ismétlődő, rendes dologi kiadások s III. szám alatt a rendkívüli dologi kiadások. Amennyiben a kifizetett összeg nem az egész évre esedékes járandóság összegét jelzi, megjelölendő, mely időre szól a kifizetett járandóság. A számadásnál nem készítünk külön mérleget, hanem mint a templomszámadásnál a túlkiadással (bevételi oldal), melynek eredete mindig jelzendő, vagy pénztári maradvánnyal (kiadási oldal) hozzuk egyenlegbe a bevételi és kiadási oldalt. A számadást a plébánoson és pénztároson kívül a számvizsgáló bizottság 3 tagja s a képviselőtestület részéről a két hitelesítő tag is aláírja. A számadáshoz a nyugtákat egyes tételek szerint csoportosítva vagy külön borítékban, vagy tételek szerint átkötve mellékeljük. A borítékon vagy a külső lapon a nyugtákon sze
