Püspöki körlevelek 1934 (Szombathely, 1935)
3 keresztények, ha latin szertartású zarándokokhoz csatlakoznak, a latinok számára rendelt imádságokat használhatják, magánlátogatásnál pedig a saját vagy a latin imaszöveget egyaránt mondhatják. IV. Mivel egyes imádságokat a legméltóságosabb Oltáriszentségben jelenlevő Ür Krisztus előtt kell mondani, a templomokat és kápolnákat kijelölő főpásztorok legyenek rá figyelemmel, hogy oly templomokat és kápolnákat jelöljenek meg, amelyekben az Oltáriszentség állandóan őriztetik, vagy legalább is a látogatás végzésekor őrizhető. Ha különös helyi körülmények miatt ez nem lehetséges — ami leginkább csak missiós területen történhetik — akkor sem szabad a templomlátogatásnál egyetlen imádságot sem elhagyni. A szentségi Úr Jézus színe előtt parancsolt imádságokat az Oltáriszentség távollétében is a hívek intézzék lélekben hódoló szívvel az Oltáriszentséghez, hogy egyrészt kellő hálát adjanak az Oltáriszentség nagy ajándékáért, másrészt tőlüktelhető elégtételt nyújtsanak az Oltáriszentséget ért bántalmakért. Ilyen esetben a katholikus hitvallás a feszület előtt mondandó. V. A templomlátogatások megkönnyítése céljából a hívek a látogatásokat saját plébániájuk vagy egyházmegyéjük határain kívül is elvégezhetik, de mindig az illető hely számára szabályszerűen kijelölt templomokban. Megfelelő értelmezéssel a missziós területek híveit is megilleti ez a szabadság. VI. Amint az elmúlt évben Rómában volt, úgy határoztunk most is, hogy a hívek a teljes búcsút önmaguk és a holtak számára annyiszor nyerhetik el, ahányszor az előírt cselekedeteket elvégzik. Mégis úgy, hogy a másik búcsúért érvényes cselekedet nem végezhető addig, míg az előzőért megkezdett cselekedetek teljesen befejezve nincsenek. VII. Különleges körülmények közt élők érdekében a következőket határozzuk : 1. A tengerészek és a hajószemélyzet a hajókápolnában végezhetik a látogatásokat, ha abban misézni szabad. Ha nincs a hajón ilyen kápolna, akkor egyik kikötőhelyen bármely templomban teljesíthetik a látogatásokat az előírt imák elmondása által. 2. A helyi főpásztorok — meghatalmazott papok útján is — jogosultak azok számára, akik a látogatásokat az előírt módon bizonyos akadályok miatt nem végezhetik, a templomlátogatások számát csökkenteni, kevesebb templomot kijelölni vagy a látogatásokat az illetők életkörülményeinek megfelelő más ájtatosságokra és jócselekedetekre átváltoztatni. Ilyen értelemben akadályozottaknak tekinthetők a szerzetesnők, közös szabályok szerint élő harmadrendi nővérek, női intézetekben tartózkodó jámbor asszonyok, leányok a személyzettel együtt. Ugyanígy a monostori és szerzetszabályos rendek, amelyek inkább elmélkedő mint aktív életet élnek, amilyenek a trappisták, a kamalduli és karthauzi remeték. Továbbá a foglyok és rabok, valamint az egyházi és szerzetes férfiak, akik kolostorokban vagy más intézetekben javítás céljából tartatnak. Akadályozottak még a betegek és gyengélkedők, akár otthon, akár kórházakban tartózkodnak és az ápoló személyzet. Végül általában mindazok, akik bármiféle gátló ok miatt nem teljesíthetik a parancsolt látogatásokat. Kedvezményre igényt tarthatnak az olyan munkások is, amilyenekről múlt évi január hó 30-án kelt «Qui umbratilem vitam» apostoli rendeletünkben szólottunk és végül az öregek, akik haK^an évnél idősebbek. j~D 3. Kevesebb látogatást szabhatnak a helyi főpásztorok és ezek meghatalmazottai a) az egyházhatóságilag jóváhagyott papi és szerzetes intézeteknek,- b) egyesületeknek, jámbor társulatoknak és a katholikus célokat szolgáló világi egyesüléseknek, c) az intézetekben bennlakó vagy intézetekbe nevelés és tanulás céljából naponként vagy bizonyos napokon bejáró ifjúságnak, d) az összes híveknek, akik a plébános vagy megbízott helyettese vezetésével, vagy ahol plébánia nincs, bármely papnak vezetésével körmenetileg végzik a látogatást. Azonban a főpásztorok az összes itt fölsoroltak javára ama föltétel mellett csökkentsék a látogatások számát, hogy nyilvános körmenetben — esetleg jelvények vitele nélkül — látogassák a templomokat. 4. Ahol az utcákon a csoportos felvonulás bármily okból lehetetlen, a helyi főpásztor vagy meghatalmazottja úgy is csökkentheti a látogatások számát, hogy a hívek a templom kerítésén belül tartsanak körmenetet, vagy legalább is benn a templomban az összes egybegyűlt hívek ünnepiesen és közösen végezzék a látogatást. De a szentgyónás és az áldozás kötelezettsége alól a főpásztor és meghatalmazottja nem oldozhat föl senkit, kivéve azokat, akik betegség miatt egyiket vagy másikat el nem végezhetik. VIII. Az egy ház jog értelmében kellően minősített gyóntató papoknak nyújtandó külön fölhatal
