Püspöki körlevelek 1933 (Szombathely, 1934)

483. sz. A jubileumi szentévről rendelkezé­sek. II. Mint már ismeretes Tisztelendőségtek előtt, dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa Őszentsége április hó 2-től kezdődőleg rendkívüli szentévet hirdetett a megváltás 1900 éves évfordulója alkalmából. A szent­atya Krisztus keresztjét állítja a testi-lelki nyomorban vergődő s különféle utakon ebből kibontakozást kereső emberiség sze­mei elé, hogy az csüggedtségében és nyo- j morában ráeszméljen megváltottságának j óriási tényére, s hogy Krisztus drága kion- | tott vérével szerzett üdvösségben megtalál­ja erőt adó reményét és egyben orvossá­gát is különféle egyéni és társadalmi ha­jaira. A szentatya a szentév első csütörtöké­nek, április 6-ának délutánjára szent órát rendelt el a római templomokban s az apostolfejedelmek sírjánál maga is részt­­vesz ezen ájtatosságon. Egyben azt óhajtja, hogy az egész katolikus világ Vele együtt imádkozzék és emlékezzen meg Krisztus i megváltói kereszthaláláról. A szentatya szándékába belekapcsolódva én is elrende­lem, hogy április 6-án az esti órákban min­den plébániatemplomban tartassák ima­óra a kitett Oltáriszentség előtt. Az ájta­­tosság rövid bevezető beszéddel kezdődhe­tik, mely szólhat ezen rendkívüli jubi­leumi év jelentőségéről s ezzel kapcsolat­ban a redemptio dogmatikai jelentőségé­ről. (Nagyon ajánlható P. Csávossy S. J. ezen imaórára szerkesztett „A Szent óra“ c. vezérfonala. 1 db 20 f, 100 db 15 P. Ár­pád-nyomda, Kalocsa.) Ezen témakör bő­vebb kiejtésére a szentév folyamán bősé­ges idő áll Tisztelendőségtek rendelkezé­sére. A szentévet meghirdető Quod nuper kezdetű enciklikát január hó 30-án kelt három apostoli konstitució egészíti ki, I melyek tartalmát az alábbiakban közlöm | azon célból, hogy arról Tisztelendőségtek és kedves Híveim tájékozódást szerezhes­senek. A „Nullo non tempore“ kezdetű első 1 konstitució azzal a mély gondolattal, hogy ebben a szentévben megnyugvást kereső lelkünk különösen átérezhesse, hogy ezen megnyugvást szerző kötés és oldás hatal­ma az apostolok utódjának, Krisztus Urunk földi Helytartójának kezeibe van letéve s a lelki béke forrása ott fakad az Apostolfejedelmek sírjánál: felfüggeszt Rómán kívül minden búcsút, mely az élők számára elnyerhtő. Kivételt képeznek: 1) a halálveszedelemben elnyerhető búcsúk; 2) a reggeli, déli és esti harangszókor az Úrangyala, illetve a Mennyek Királyné Asszonya imádságok, vagy ezek helyett 5 Üdvözlégy elmondásával nyerhető bú­csúk; 3) a negyvenórai szentségimádáshoz kötött búcsúk; 4) ama búcsúk, melyeket azok nyerhetnek, akik elkísérik az 01 lá­­riszentséget, midőn a pap a beteghez vi­szi; 5) a Portiunkula-búesú, melyet azon­ban a szentév folyamán csak Assisi-ben lehet elnyerni; 6) a Szentföldön a zarán­dokok által nyerhető búcsúk; 7) Lourdes­­ben 1934. február 11-ig a lourdesi jelenés 75. jubileumi éve alkalmából nyerhető bú­csúk és 8) azok a búcsúk, melyek a bíbo­rosok, nuneiusok, érsekek, püspökök, nul­lius apátok, apostoli vikáriusok és prae­­fektusok áldása révén nyerhetők el. A búcsúkhoz hasonlóan fel vannak függesztve a Szentév tartamára a Szent­széknek fenntartott bűnesetek, valamint censurák és fogadalmak alóli feloldozásra, vagy az utóbbiak megváltoztatására vo­natkozó, az akadályok és irregularitas alóli felmentésre vonatkozó felhatalmazás Ró­mán kívül, de továbbra is érvényben ma­radnak: 1. a CJC-ben adott összes engedmé­nyek: 2. a püspöknek adott quinquennales facultates pro foro externo; 3. a Poeniten­­tiaria által pro foro interno adott quin­quennales facultates, de ez utóbbiak csak olyan poenitensekkel szemben, akik a gyónás idejében a gyóntató ítélete szerint akadályozva vannak abban, hogy Rómá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom