Püspöki körlevelek 1926 (Szombathely, 1927)

— 22

kötelezővé teszem s az újonnan átdolgozott Fegyelmi Szabályzattal együtt az 1926—27. iskolai évtől kezdődő hatállyal életbeléptetem.

A Tanításterv ára 34.000 K, a Rendszabályoké 28.000 K; a tanmeneti ív bolti ára pedig 1000 K.

2191. sz. A Leventeoktatás és a oktató tanfo lyamokon í tanítók rész vétele.

Az iskolánkívüli és leventeoktatás felka zrolására már korábbi körleveleimben felhívjam nt. Papságom és a tanítóság figyelmét s ä.ahol ez ügyben kifejezett szándékaim kellő megértésre találtak s ahol papjaim és tanítóim az illetékes világi hatóságokkal megértőleg közremunkálkodtak: ott a várt eredmény nem is maradt el, sőt egyik-másik helyen minden reményemet felülmúlták. Itt különösen ki kell emelnem a vasvári járás leventéinek a folyó évi június hó 29-én tartott versenyen bemutatott sikereit és mindazoknak, akik e sikerekhez önfeláldozó munkájukkal hozzájárultak, e helyütt is főpásztori elismerésemet és kö szönetemet nyilvánítom. És mindazoknak, akiktől másutt is e mozgalom hasonló szakszerű és céltudatos felkarolását várom, ezt a járást s annak vezetőit követendő példaképül állítom.

Ehhez képest kívánatosnak tartom, hogy a megyei székhelyeken a nyári szünidők folyamán rendezendő leventeoktató tanfolyamokon tanítóim nagyobb számban vegyenek részt, mint a most lefolyt szünidei tanfolyamokon. S itt ne tartsák vissza őket azok a kényelmi és egyéb nehézségek sem, amelyek az ily tanfolyamokkal természetszerűleg össze vannak kötve s amely nehézségeket — amennyire tehetem — a magam közbenjárásával enyhíteni is iparkodom.

Végül felhívom nt. Papságom és tanítóim figyelmét a f. évi szeptember hó 5-én a szombathelyi járás leventéinek székhelyemen tartandó versenyére.

2192. sz.

Iskolai hiányok és kifo gások.

Az iskolai év kezdetére szóló ezen főpásztori buzdításomnál nem hagyhatom szó nélkül azokat az iskolai hiányokat, amelvekről részint saját tapasztalásomból, részint iskolai jelentésekből tudomást szereztem. így.

1. Több elemi iskola az anyakönyvet a tanév végén a vizisga után nem zárja le, azt sem az iskolaszéki elnök, sem az osztálvtanító nem írja alá, pecséttel nem látja el. Mivel az iskolai anyakönyvek fontos célt vannak hivatva teljesíteni, azok szabályszerű vezetése és lezárása felette szükséges.

2. Egyes osztálytanítók, mihelyt az ismétlés bekövetkezik, a haladási naplót nem vezetik, indokolván ezt az eljárásukat azzal, hogy új tanítási anyagot nem adnak elő, ennélfogva a haladási napló vezetése szükségtelen. Mivel azonban a haladási napló az iskolában teljesített munkának (tehát új anyag közlésének, begyakorlásának, ismétlésnek stb.) hű tükrét kell adnia, önként értetődik, hogy azt a legutolsó tanítási napig pontosan kell vezetni s a végzett munkát pontosan kell bejegyezni.

Sok helyen az ismétlő iskolák tanítói haladási naplót egyáltalában nem vezetnek, s így ez iskolákban elvégzett tananyagról az iskolalátogató közeg tudomást sem szerezhet.

3. Több tanerő az ismétlőiskolai oktatást saját kényelmének megfelelően osztja be. Ahol pl. két tanerő van, a tanerők felváltva tanítanak, vagyis az egyik héten az egyik, a másik héten a másik tanerő. Néhány helyen viszont az ismétlőiskolai oktatást csak a férfitanerő végzi, míg a tanítónő egyetlen egy órát sem tart. E visszás helyzet megszüntetése végett elrendelem, hogy oly iskolákban, ahol a tanerők számának megfelelő számú tanterem van, a tanítást úgy a férfi-, valamint a nőtanító egyidőben végezze s a fiúnövendékeket a férfitanerő, a leánynövendékeket pedig a tanítónő tanítsa.

4. Több iskola még most sem hajtja végre az 1921. évi XXX. t.-c. ama rendelkezését, hogy a 12 évet betöltött, de az elemi iskola VI. osztályát nem végzett tanulókat az elemi iskola további látogatására szorítsák. A törvény eme rendelkezése hatalmas segítő eszköze ésitámasza lévén a rendszeres beiskoláztatásnak, annak végrehajtására az illetékes tényezőket felhívom.

5. A több tanerős iskolák közül csak kevesen tartanak havi módszeres értekezleteket, megbeszéléseket. Ott, ahol az értekezleteket nem tartják meg, az egyes tanerők munkája nem egyöntetű, nem rendszeres, az egyes tanerők nem vesznek tudomást az ugyanazon iskolánál működő más tanerők előkészítő, folytató munkájáról, mindenki saját tetszése szerint dolgozik. Az ily iskola munkájában tehát nincs egyöntetűség s határozott megállapodott irány. Célszerű lenne tehát, ha a többtanerős iskolák az iskolaszéki, elnök vezetése alatt havonként értekezletet tartanának, s azokon az iskola sok mindenféle ügyeit, hiányait, a tanítás módszerét stb. megbeszélnék, megvitatnák s a gyűlésről iszabályszerű jegyzőkönyvet vennének fel.