Püspöki körlevelek 1924 (Szombathely, 1925)

31 A két említett egyesület egyházmegyei igazgatójává dr. Tóth József pápai prelátus, apátkanonokot neveztem ki, akihez minden a két egyesületet érintő ügyben bizalommal fordulhatnak kedves papjaim. 3245. sz. Földes- vag; kegyurasá­­gok képvise lőjenek az iskolaszékbi kinevezése. Az iskolai Rendszabályok 43. §-ának a) ^pontja 2. bekezdése szerint az iskolaszék ren­­.des tagjává főhatóságilag kinevezhető az is­kolafenntartásnak akár dologi, akár személy­zeti költségeihez tekintélyesebb összeggel ál­landóan hozzájáruló földes* avagy kegyura­­ság képviselője. Mind e rendelkezésen alapuló jogot nem minden iskolafenntartó hitközség vette eddig figyelembe, felhívom az iskolaszékek ft. el­nökeit, hogy az iskolaszékek megújításánál erre a körülményre figyelemmel legyenek, il­letve az ilyen földesurak rk. vallású képvi­selőjének kinevezése iránt hozzám már most fölterjesztéssel éljenek. 3246. sz. Tanítói és iskolai (do­logi) termé­szetű község hozzájárulá­sok, segélyek tárgyában vkmin. rend. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter 99.000—924. sz. rendelete alapján fel­hívom a főhatóságomhoz tartozó róm. kath. 'iskolaszékek elnökeit, hogy nyolc (8) napon :belül a kir. tanfelügyelőséghez tegyenek jelen­tést arról, vájjon az egyes tanítói állások be* számítás alá eső helyi javadalmaként a java­­dalmi jegyzőkönyvekben vannak-e biztosítva olyan készpénztételek, amelyeket ismétlőis­­kolai díj, régi természetbeni járandóságok megváltása, vagy községi segély stb. címén a politikai község biztosított a tanítói állás ré­szére. Ezek a tételek békében a községi költ­ségvetésben szerepeltek s a község pénztárá­ból vagy közvetlenül, vagy közvetve (az is­kolaszék útján) fizettettek ki a tanító részére. Ezek a javadalmi tételek a helyi javada­lomnak az 1922. évi 122.000 számú rendelet alapján történt felülvizsgálása során legtöbb* szőr változatlanul meghagyattak a békebeli számszerű összegekben, majd a helyi javada­lom értékének s azt kiegészítő államsegély­nek újabb szabályozása során az államsegély megállapítása szempontjából teljesen figyel­men kívül hagyattak. Ennek folytán a helyi javadalom békebeli és ezidő szerinti értéke között lényeges elto­lódások állottak be, többnyire az államkincs­tár terhére. A kir. tanfelügyelők gondoskodni fognak arról, hogy a politikai községek részéről a bé­kében biztosított ezen készpénzbeli javadalmi tételek a községek aranyköltségvetéseinek most folyó összeállításánál a békebeli teljes összegükben, de aranykorona értékben vé­tessenek fel és szolgáltassanak ki az egyes tanítók részére. Az iskolák zavartalan működésének biz­tosítása céljából gondoskodni kell arról is, hogy a politikai községek által a róm. kath. iskolák dologi szükségleteinek fedezésére a békében biztosított hozzájárulások is most már szintén teljes aranykorona értékben vé­tessenek fel a költségvetésbe s így adassanak ki a róm. kath. iskolafenntartóknak. Amennyiben a viszonyok elkerülhetetle* nül szükségessé teszik, a rendelet megengedi azt, hogy az említett javadalmi tételek teljes összege helyett az első aranyköltségvetésbe annak csak bizonyos hányada vétessék fel, olyképen azonban, hogy fokozatos emelke­déssel a következő költségvetések valamelyi­kében már a teljes összeg kerüljön fölvételre. A testnevelésről szóló 1921. évi Lili. t. c. vérehajtása tárgyában kiadott 9000/924. sz. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet értelmében az ifjúság úgy az iskolában, mint az iskolán kívül rendszeres testnevelésben ré­szesítendő és e célból a testgyakorlás a 12-ik életévtől a 21*ik életévig kötelezővé tétetett. Ez alól nem mentesít a népiskola ismétlő is­kolai tanfolyamának és az iparos és kereskedő tanonciskola látogatása sem. Az iskolai testnevelésre szánt időnek a tanuló részéről való elmulasztása az iskolai fegyelem szempontjából az egyéb tárgyakra szánt tanórák elmulasztásával egyenlő elbí­rálás alá esik. Felhívom azért a főhatóságom alá tartozó iskolaszékek elnökeit, hogy a vezetésük alatt lévő iskolában a tanterv szerint a testgya­korlásra előírt órákat kizárólag erre a célra használják fel s ott, ahol a szertornázásra esz­közök nincsenek, a tanulók játék, rendgyakor­latok- és szabadgyakorlatokban részesíttesse* nek, mert az iskolánkívüli testnevelés csak úgy vezethet célhoz, hogy ha az ifjúság már az iskolából is visz magával ezirányú készült­séget. Az iskolánkívüli testnevelést a vármegye területén a „Törvényhatósági Testnevelési Bizottság“ irányítja, testnevelési felügyelők és vezetők útján. Felhívom azért az iskolaszékek elnökeit és a tanítókat, hogy amennyiben akár a tör­vényhatósági testnevelési bizottság, akár an­nak közegei megkereséssel fordulnak hozzá-3247. sz. Testnevelés­ről szóló 1921: Lili. t.-c. kapcsán rendelet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom