Püspöki körlevelek 1924 (Szombathely, 1925)

16 —

séges, hogy a tömegeknek és maguknak a nemzeteknek túlzó és embertelen vágyai az evangéliumi törvény szelleméhez szelídülje nek és az emberek az isteni szeretet kötele kében egyesüljenek. Alig tudjuk megérteni, miképen állana hévre a nemzetek közt a test vériség és a maradandó béke, hacsak az isteni szeretetet a polgárok újra magukba nem szívják és maguknak a kormányoknak széllé mén meg nem érezhető az a szeretet, amely az utolsó háború miatt túlsókéig aludt, vagy éppen feledésbe ment.

Hogy a szent év az egyesek és az államok megbékítésére mennyit tehet és mennyi al kalmát nyújt: azt alig lehet eléggé felfogni és megmagyarázni. Mert mi volna alkalmasabb az emberek és a nemzetek testvériesülésének előmozdítására, mint az, hogy a zarándokok nagy tömegei mindenünnen Rómában, a ka tolikus nemzetek második hazájában, talál koznak, együttesen a közös Atyához jönnek, együtt a közös hitet vallják, a szent áldozás hoz — az egység forrásához — egyenkint és közösen járulnak s belélegzik és magukban gyarapítják a szeretet szellemét, amelyet mint a keresztények leginkább szembetűnő ismer tető jelét az örök város szent emlékei csodá latos erővel ajánlanak és mindenkinek emlé kezeiébe idéznek? Ebben a szeretetben, a tökéletesség kötelékében óhajtjuk azoknak a; egyházaknak egyesülését Velünk, amelyeket évszázados és szomorú szakadás a római Egyháztól távol tart. Nem érhetne kedvesebb és édesebb vígasztalás, mint ha őket a nagy jubileum folyamán — bár nem is valamenynyit a maguk egészében, de híveik közül so kát mint Krisztus egyetlen aklába megtérőket szeretettel keblünkre ölelhetnénk és legkedvesebb fiaink közé számíthatnánk. S bizonyára van némi reményünk, hogy a szent év megülése ilyen fényes és óhajtva kívánt eredményeket is felmutathat a nem is utolsó helyen. A nagy tömegek áhítatának ápolását és felébresztését, valamint még nagyobb lelki hasznok teremtését kiválóan elősegítené, ha a jubileumi év folyamán mindent úgy lehetne végezni és elrendezni, mint az elmúlt időkben lehetséges volt. Ámde amit a jelen idők és körülmények miatt akár az eljövendő ünnepségek előkészítésére és vezetésére állított szervek, akár a megtörtént intézkedések foly tán a lehető legnagyobb eredmény kárára esetleg elmulaszthatunk, azt kérésünkre bőségesen pótolja a jóságos Isten irgalmassá gának gazdagságával.

Mivel tehát előrelátjuk, bizalommal hisz

szűk és reméljük, hogy a katolikus vallásnak és a Jézus Krisztus drága vérével megváltott lelkeknek igen nagy hasznára és előnyére válik, azért minden javak szerzőjét és adóját, a jó Istent kérve, hogy eme tervünknek kedvezni, az emberek szívét bűnbánatra és ezen ritka kegyelem kiaknázására indítani és hajlítani kegyekedjék, elődeinknek, a római pápáknak példáját követve, tisztelendő testvéreinknek, a római szentegyház bíbornokainak beleegyezésével ebben a szent városban 1924. karácsonyának első vecsernyéjétől kezdve 1925. karácsonyának első vecsernyéjéig bezárólag — a mindenható Isten, Szent Péter és Pál apostolok nevében és saját hatalmunknál fogva, az Isten dicsőségére, a lelkek javára, a katolikus Egyház gyarapítására általános és nagy jubileumot rendelünk és hirdetünk jelen levelünkkel s a jubileumot elrendeltnek és kihirdetettnek jelentjük ki.

Ennek a szent évnek folyamán az összes, mindkét nemű híveknek, akik Istennel megengesztelődvén és az Oltáriszentséget magukhoz vevén, Szent Péter és Szent Pál, Szent Jánosnak lateráni és Szűz Mária római nagy (S. Maria Maior de Űrbe) bazilikáját legalább egyszer napjában áhítatosan meglátogatják és szándékunkra imádkoznak — még pedig egyfolytában vagy megszakítással legalább húsz napon át, ha római polgárokról vagy állandó római lakosokról van szó s legalább tíz napon át, ha idegenből jövő zarándokokról van szó, — a nap lehet rendes csillagászati, vagy egyházi nap, amely az első vecsernyétől a következő nap esti szürkületéig számítódik — azoknak bűneik teljes elengedését, törlését és bocsánatát Isten nevében kegyesen engedélyezzük és megadjuk. Hogy pedig általánosságban mi a római pápa szándéka, azt Kedves Fiam, bizonyára jól tudjátok: de a nagy jubileum alkalmából különös szándékunk is van, amelynek megvalósulását nektek Velünk együtt kell kérnetek. A békét értjük, nem annyira a papírra, mint inkább a szívekbe írt békét a népek között, amely ha ma talán nem is hiányzik annyira, mint azelőtt, mégis távolabb van, mint Mi és az emberiség elvárná. Ha ezt a nagy jót kéritek ti — a városnak lakói és a jövevények — a bűnöktől megtisztulva és a szeretet lángjára gyűlt lélekkel az Apostolok sírjánál, rendes joggal remélhetjük, hogy a béke fejedelme, Krisztus, aki a galileai tenger hullámait egykor akaratával elcsendesítette, végrevalahára megkönyörül övéin s a viharokat, amelyek Európát oly régóta tépik, parancsával megái-