Püspöki körlevelek 1924 (Szombathely, 1925)

IV.

2074. sz.

Szent évi általános jubileum meghirdetése.

PIUS PÜSPÖK

ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA

az e levelet olvasó összes híveknek üdvöt és apostoli áldást 1

Az egyház — Isten végtelen irgalmasságát példaképen szem előtt tartva — időnkint megkísérli, hogy különös úton és módon is a bűn kiengesztelésére és az élet megjavítására indítsa és szólítsa az embereket, akik az üdvösség rendes eszközeit a katolikus hittől elidegenített akaratból vagy közömbösségből és tunyaságból elhanyagolják és az elkövetett vétkeikért Isten megítélése szerint járó büntetésekkel nem is törődnek, annál kevésbbé fontolják meg azokat alaposan és hatásosan. A lelkek megújítására ilyen rendkívüli és kedvező alkalmat nyújt, Kedves Fiaim, a nagy jubileum, amelyet az ősök szokása és rendelése szerint ebben az örök városban a következő évben ünnepelünk. Mint tudjátok, ezt az évet Szent Évnek is szokás nevezni, mert szent szertartások közt kezdődik, folyik és bevégződik s mert az erkölcsi szentség fejlesztésére a legkiválóbban alkalmas.

Ha valaha, úgy leginkább most kell titeket szent Pál szavaival intenünk: Íme most van a kellemes idő, ime most az üdvösség napja: mert ennél az időnél jobbat és alkalmasabbat nem találtok a megigazulás és a kegyelem kincseinek elnyerésére. Bizonyos, hogy az egyház isteni sugallatra iktatta be bizonyos időközben a rohanó évek folyásába az engesztelő évet; mert amint más szertartásokat is — természetesen sokkal mélyebb jelentőséggel és tartalommal — üdvösen átvett az ószövetségtől, úgy az engesztelő évet a szombatév példájára vitte bele a keresztény szokások közé. A nagy jótétemények, amelyeket az Ürnak rendelése a zsidóknak minden ötvenedik évben hozott, nemde előre hirdették és jelezték azokat a kegyelmeket, amelyeknek elnyerését most a szent év folyamán a híveknek ajánljuk? Mindkettőnél a cél ugyan hasonló, de az újszövetségi kegyelmek az ótestamentumi előnyöknél anynyival különbek, amennyivel a lelki értékek meghaladják az anyagi dolgokat. Ami ugyanis a zsidóknál a szombatévben történt, hogy tudniillik a mások tulajdonába jutott javak az eredeti birtokosra visszaszálltak: hogy a szolgák az ősi családhoz visszatértek s az adósoknak az adósságot elengedték: az nálunk a szent évben mind sokkal eredményesebben megtörténik és megvalósul. Akik a nagy jubileum évében bűnbánólag teljesítik az Apostoli Szentszék üdvös előírásait, azok az érdemek és lelki adományok bőségét visszaszerzik és újra megkapják, amelyeket bűneikkel eljátszottak, az ördög kegyetlen rabságából megmenekülnek s visszanyerik a szabadságot, amelyre Krisztus szabadított fel minket, végül Krisztus Jézus, a Boldogságos Szűz Mária és a szentek bőséges érdemei által teljesen felmentetnek az összes büntetések alól, amelyeket bűneikért és vétségeikért elszenvedni tartoztak volna.

De a nagy jubileumnak egy álló évig tartó ünneplése nemcsak az egyesek lelkének megszentelését és betegségeik gyógyítását eredményezi. Ebben a kellemes időben a legszentebb helyek látogatására, a gyakoribb magán és nyilvános ájtatossági gyakorlatokon kívül az égből alászálló bőséges kegyelmek általában nagyban hozzájárulnak majd a lelkek mélyebb megszenteléséhez és az egész emberi társadalom megújításához. Mert az egyesek meg javulásával és a szentebb életre hajlásával magának az emberi társadalomnak is meg kell javulnia és Krisztushoz közelebb jutnia. S bár siettetné ez az esemény a megjavulást, ami a jelen körülmények közt annyira kívánatos! Mert bár a katolicizmus újabb időben nem kis haladást mutat s a népek szemmelláthatólag jobban áhítozzék a vallást, miután régóta és alaposan megtapasztalták, menynyire hiú a javulás reménye és mennyire nyugtalan a lélek Isten nélkül:... mégis szűk-