Püspöki körlevelek 1924 (Szombathely, 1925)

IV. 2074. sz. Szent évi általános jubileum meg­hirdetése. PIUS PÜSPÖK ISTEN SZOLGÁINAK SZOLGÁJA az e levelet olvasó összes híveknek üdvöt és apostoli áldást 1 Az egyház — Isten végtelen irgalmassá­gát példaképen szem előtt tartva — időnkint megkísérli, hogy különös úton és módon is a bűn kiengesztelésére és az élet megjavítá­sára indítsa és szólítsa az embereket, akik az üdvösség rendes eszközeit a katolikus hit­től elidegenített akaratból vagy közömbös­ségből és tunyaságból elhanyagolják és az el­követett vétkeikért Isten megítélése szerint járó büntetésekkel nem is törődnek, annál kevésbbé fontolják meg azokat alaposan és hatásosan. A lelkek megújítására ilyen rend­kívüli és kedvező alkalmat nyújt, Kedves Fiaim, a nagy jubileum, amelyet az ősök szo­kása és rendelése szerint ebben az örök vá­rosban a következő évben ünnepelünk. Mint tudjátok, ezt az évet Szent Évnek is szokás nevezni, mert szent szertartások közt kezdő­dik, folyik és bevégződik s mert az erkölcsi szentség fejlesztésére a legkiválóbban alkal­mas. Ha valaha, úgy leginkább most kell tite­ket szent Pál szavaival intenünk: Íme most van a kellemes idő, ime most az üdvösség napja: mert ennél az időnél jobbat és alkal­masabbat nem találtok a megigazulás és a ke­gyelem kincseinek elnyerésére. Bizonyos, hogy az egyház isteni sugallatra iktatta be bizonyos időközben a rohanó évek folyásába az engesztelő évet; mert amint más szertar­tásokat is — természetesen sokkal mélyebb jelentőséggel és tartalommal — üdvösen át­vett az ószövetségtől, úgy az engesztelő évet a szombatév példájára vitte bele a keresz­tény szokások közé. A nagy jótétemények, amelyeket az Ürnak rendelése a zsidóknak minden ötvenedik évben hozott, nemde előre hirdették és jelezték azokat a kegyelmeket, amelyeknek elnyerését most a szent év fo­lyamán a híveknek ajánljuk? Mindkettőnél a cél ugyan hasonló, de az újszövetségi ke­gyelmek az ótestamentumi előnyöknél any­nyival különbek, amennyivel a lelki értékek meghaladják az anyagi dolgokat. Ami ugyanis a zsidóknál a szombatévben történt, hogy tud­niillik a mások tulajdonába jutott javak az eredeti birtokosra visszaszálltak: hogy a szol­gák az ősi családhoz visszatértek s az adósok­nak az adósságot elengedték: az nálunk a szent évben mind sokkal eredményesebben megtörténik és megvalósul. Akik a nagy ju­bileum évében bűnbánólag teljesítik az Apos­toli Szentszék üdvös előírásait, azok az érde­mek és lelki adományok bőségét visszaszer­­zik és újra megkapják, amelyeket bűneikkel eljátszottak, az ördög kegyetlen rabságából megmenekülnek s visszanyerik a szabadsá­got, amelyre Krisztus szabadított fel minket, végül Krisztus Jézus, a Boldogságos Szűz Má­ria és a szentek bőséges érdemei által telje­sen felmentetnek az összes büntetések alól, amelyeket bűneikért és vétségeikért elszen­vedni tartoztak volna. De a nagy jubileumnak egy álló évig tartó ünneplése nemcsak az egyesek lelkének meg­szentelését és betegségeik gyógyítását ered­ményezi. Ebben a kellemes időben a legszen­tebb helyek látogatására, a gyakoribb magán és nyilvános ájtatossági gyakorlatokon kívül az égből alászálló bőséges kegyelmek általában nagyban hozzájárulnak majd a lelkek mé­lyebb megszenteléséhez és az egész emberi társadalom megújításához. Mert az egyesek meg javulásával és a szentebb életre hajlásá­­val magának az emberi társadalomnak is meg kell javulnia és Krisztushoz közelebb jutnia. S bár siettetné ez az esemény a megjavulást, ami a jelen körülmények közt annyira kívána­tos! Mert bár a katolicizmus újabb időben nem kis haladást mutat s a népek szemmel­­láthatólag jobban áhítozzék a vallást, miután régóta és alaposan megtapasztalták, meny­nyire hiú a javulás reménye és mennyire nyugtalan a lélek Isten nélkül:... mégis szűk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom