Püspöki körlevelek 1921 (Szombathely, 1922)
10 ben tekinteni; az emberi élettel járó bajokat az örökkévaló javak reményével enyhíteni és Isten akaratának teljesítésével, józan, igazságos és jámbor élettel azok elnyerésére érdemesülni. Jobb megélhetésre törekedni igenis megengedett dolog az igazságosság keretén belül; de az isteni gondviselés megszabta rendet felforgatni sem a józan ész, sem az igazságosság nem engedi meg. Erőszakhoz nyúlni, lázongással és forradalommal valamit elérni, balga törekvés, amely rendszerint súlyosabb bajokat hoz, mint amilyeneket kiküszöbölni óhajt. Ne az izgága lázífók hazug ámításaira hallgassanak a nélkülözök, hanem Szent József példáján és pártfogásán induljanak s az Egyház szeretetére számítsanak, amely gondot visel rájuk. Ha növekszik Szent József iránt a tiszteletünk, akkor a názáreti Szent családnak kegyeleletes szeretete is szivünkbe szürenkezik. Szent Józseftől Szűz Máriához jutunk, Mária által pedig az Úr Jézushoz, aki a családi erényeket József és Mária iránt tanúsított tökéletes engedelmességgel szentelte meg. E szerint az erényminta szerint újuljanak meg a keresztény családok. S ha a társadalom alapja, a család ismét megszilárdul, ha a tisztaság, egyetértés, hit meghonosul benne: a társadalom vérkeringése is megtisztul. Körülbelül ezek a Szentséges Atya körlevelének főbb gondolatai. Ezekkel kapcsolatban arra inti a híveket, hogy az Egyházban Szent József tiszteletére meghonosodott áhítatgyakorlatokat ápolják (a szerdai nap felajánlása, március hónapjának különös megszentelése, mint a haldoklók pártfogójának tisztelete.) Elrendeli egyúttal, hogy az év folyamán külön emlékünnepéllyel üljük meg 50 éves jubileumát annak az örvendetes eseménynek, hogy Szent Józsefet az Egyház oltalmazójául jelentette ki IX. Pius pápa. A magyar püspöki kar múlt évi október 27-én tartott konferenciáján elhalározta, hogy ennek a felhívásnak örömmel tesz eleget és Szent József ünnepére triduummal készül elő. Ennek alapján elrendelem, hogy egyházmegyém összes plébániatemplomaiban a Szent Józset ünnepét megelőző három napon át (március 16., 17., 18.) délután az Oitáriszentség kitétele mellett ünnepélyes litánia tartassák Szent József tiszteletére. Amennyiben a hívők tömeges megjelenése megokoltá teszi, kívánatos lenne, hogy rövid sorozatos szentbeszédben ismertessék a triduum jelentőségét. Szent József ünnepén (március 19.) pedig legyen ünnepélyes szentmise és prédikáció. (Alkalmas forrásmunka Meschler: Szent József tisztelete. Budapest 1919.) Mindazok a hívek, akik az emlékünnepélyen áhítattal részt vesznek, a szokott feltételek melleti teljes búcsúban részesülnek. Minthogy nyugdíjas oltártestvéreink a 8000 K-ig terjedhető nyugdíjból, melyet az 1919. okt. 21-én tartott közgyűlés (L. 1919: XI. köri. 5133. sz.) részükre megállapított, meg nem élhetnek, az önkéntes adakozás pedig kellő eredményre nem vezetett, a nyugdíj ügyének gyors rendezését kényszerítő szükségből effektuálnom kellett. Közgyűlés összehívása költségesnek és nehézkesnek látszott s azért január 25-ére gyűlésre hívtam össze azt a hattagú bizottságot, melyet a nyugdíjtöbblet megállapítására a papság megválasztott, annál is inkább, mert az esperesi kerületek részéről az az óhaj nyilvánult meg, hogy e bizottság határozzon véglegesen a nyugdíj ügyében. E bizottság, miután meghallgatta a kezelő kanonok úrnak jelentését, a következő javaslatokban állapodott meg: 1. Az 1921. évre 4000 K alap-nyugdíj és 12.000 K-ig terjedhető drágasági pótlék (vagyis összesen 16000 K) adassék a nyugdíjasoknak. 2. A drágasági segély nagyságát e bizottság állapítja meg az eddigi praxis szerint. 3. A kongnia, korpótiék- és készpénzfizetés alapján szokásos adózás szűnjék meg s a szükséges fedezet az összes szent Imre-egyesületi tagok 1920. évi állami egyenes adójára vettessék ki. 4. A drágasági segély csak nagyon indokolt esetben kevesbíttessék, mert azon nyugdíjasok sem képesek mai viszonyok közt vagyonuk jövedelméből megélni, kik gyűjthettek némi tőkét. Ezeket a javaslatokat elfogadom és az 1921. évre mindenkire kötelezővé teszem. Húsz nyugdíjasnak az 1921. évre 320000 K-ra lesz szüksége. 20000 K biztosítva van a tőkék és értékpapírok jövedelméből. 150000 K-a pedig a megyéspüspök, a székeskáptalan és az Egyházmegyei Takarékpénztár egyenkint 50000 K adományából. Hiányzik tehát 150000 K, melyet kötelező adózással kell egybehozni. Ezen összeg fog az állami egyenes adóra egyforma kulcs szerint kivettetni. Ezen célból elrendelem, hogy február végéig minden pap terjessze be hozzám az új adókivetés alapján készült adóívének hiteles másolatát, vagy az adószedő hatóságnak hiteles nyilatkozatát arról, hogy mennyi az új adótörvény alapján az 1920. évre kivetett egyenes állami adója. Felkérem az esperesi kerületeket, hogy ezen évi koronagyűlésükön határozzanak arra nézve, hogy e megoldást az 1922. és következő évekre elfogadják-e, vagy új közgyűlés egybehívását kívánják. Egyúttal felhívom Papságom figyelmét az 1914: II. köri. 1515. sz. közleményére. Senki sem fizethet nyugdíjjárulékot egyénenkint, hanem küldje be a kér. espereshez, aki postai befizetési lapon beküldi a takarékpénztárba s a befizetési 591. sz. Papi nyugdíj ugye. 1
