Püspöki körlevelek 1912 (Szombathely, 1913)
2 egyházi ruhák: mind külső kifejezéséül szolgálnak belső hódolatunknak a szentségi Üdvözítő iránt. Arra kérlek, szeretett Testvéreim, olvassátok át újra, nagy figyelemmel a templomra, oltárra és egyházi szerelvényekre vonatkozó előírásokat*) és tartsátok be azokat lelkiismeretes pontossággal. — A kér. esperes urakat pedig fölkérem, hogy minden kiszállás alkalmával terjesszék ki figyelmüket a templomokra is, s ha netán mulasztást, vagy hiányt találnának, oltártestvéreiket azokra figyelmeztessék. A második fontos kötelesség, melynek lelkiismeretes teljesitésére fölkérlek titeket, Hitoktatás. az iskolai hitoktatás. Találtam iskolákat, melyekben a gyermekek kitűnő eredményt mutattak föl ; de sajnos, találtam olyanokat is, melyekben az elért gyöngye eredményekből egy egész nemzedék vétkes elhanyagolására és a katekizálás fogyatékosságára kellett következtetnem. Kedves Testvéreim! A hitoktatás az iskolában a ti lelkipásztori életetek egyik legelső és legfontosabb kötelessége. A gyermek fogékony leikébe kell az Isten iránt való szeretetet becsepegtetni. Azok a benyomások, melyeket a gyermek az iskolában nyer, annak egész életére kihatnak. Ha ott alaposan meg nem ismeri szent vallását, akkor később nem fogja szeretni és nem is fog szerinte élni. Régi, de örökre igaz a mondás, hogy akié az ifjúság, azé a jövő. Egy jó katekézis az iskolában, maradandóbb értékkel bir minden szószéki sikernél, és a gyermekeket igazi vallásosságra nevelni szociális és hazafias szempontból a legnagyobb érdem. Az iskolában a gyermekek által fogtok a szülők leikéhez férkőzni. Akit a gyermekek szeretnek, azt a szülők nem fogják följelentgetni felsőbb hatóságánál. Aki a gyermekek szerető atyja, az egész kis keresztes hadsereget nevel magának, mellyel az egész hitközséget meghódítja. Ellenben mélyen elszomorító látvány az, mikor a lelkipásztor a vizsgáztatás alkalmával nem ismeri a gyermekeket. Pedig ismernie kellene mindegyiket és nemcsak név szerint, hanem egész lelkületét. És milyen szégyenletes dolog, mikor a tanításra rendelt lelkipásztor nem ismeri a tananyagot, pedig könyv nélkül kellene tudnia a katekizmust és bibliát. A fogyatékos hitoktatásra nincs mentség sem Isten, sem ember előtt. Hitoktatásra kell időt szakítani. Az anyaközségben minden osztálynak hetenkint legalább két egész órát kell juttatni. Más távolabb fekvő iskolákra is annál nagyobb gondot kell forditani, minél nehezebbb máskép a távol lakók pasztorációja. Hogy a hitoktatásnak annyira fontos ügye egyházmegyémben a körülményekhez mérten lehetőleg tökéletes megoldást nyerjen, fölhívom a kér. esperes urakat, hogy f. évi november 15-ig pontos kimutatást küldjenek hozzám kerületük minden iskolájáról: feltüntetve az iskola jellegét, az anyaközségtől való távolságát, a kath. vallásu tanulók számát, nemkülönben azt, ki teljesíti az iskolában a hitoktatást és heti hány órában. Meggyőződhettek magatok is. kedves Testvéreim, hogy a szorgalmas és buzgó hitoktatás az a tevékenység, mely már magában hordozza jutalmát. Testileg talán fáradtan, de lelkileg megujhodva és felvidulva fogjátok mindannyiszor az iskolát elhagyni. És az a boldog tudat édesiti meg áldásos tevékenységieket, hogy főpásztorotok előtt, de kivált a lelkek legfőbb pásztora, Jézus Krisztus előtt azok a legkedvesebbek, akik az ő Szent Szivének annyira kedves kisdedeket hozzá vezetik. Emellett a felnőttek hitoktatása is mint a lelkipásztorkodás alapja, szorgos figyelmetek tárgyát képezze. Mert csak úgy lehet eredményesen lelki életre nevelni a hívőket. ha a hit igazságait minél jobban megismerik. Evégből újra erélyesen hangsulyo*) Schüch : Lelkipásztorkodástan. V. kiad. Győr, 1902. I. 3gi—476. A szent helyek. A szent tárgyak.
