Püspöki körlevelek 1909 (Szombathely, 1910)
2 állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és hitfelekezeti néptanítók járandóságairól szóló 1907. évi XXVII. t.-c. ig. §-a jogkörömbe utalja a hitfelekezeti iskolai fentartók meghallgatásával oly tanitásterv megállapítását, amely szerint és az általam kijelölt óraszámban a nem magyar tanitásnyelvü elemi népiskolákban a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában oly mérvben tanítandó, hogy: „a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul élőszóval és Írásban érthetően ki tudja fejezni.“ A törvény által rám ruházott ezen feladatnak teszek eleget, midőn a hitfelekezeti iskolafentartók előzetes meghallgatása után kiadom azt a tantervet, mely a törvény által kitűzött cél elérése végett úgy a tanítás anyaga, mint a ráfordítandó heti óraszám tekintetében kötelezően irányadó a magyar nyelv tanításánál mindazon elemi népiskolákban, melyeknek tanitásnyelve nem a magyar nyelv. A tantei'v egy példányát van szerencsém a főtiszt. Főhatóság rendelkezésére bocsátani, amíg az összes nem magyar tanítási nyelvű iskolákat, melyek az 1907. évi XXVII. t.-c. alapján államsegélyt nem élveznek, közvetlenül fogom azzal ellátni. E tanterv általánosan kötelező erejére nézve megjegyzem, hogy annak meg nem tartása vagy az óraszám csökkentése, ép úgy mint a magyar nyelv eredménytelen volta, ha az a tanító hibájára vezethető vissza, a tanítóval szemben az 1907. évi XXVII. t.-c. 22. §-ának 1. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség tényálladékát állapítja meg s hogy amennyiben a tanító ezen hibájában olyan nem állami hatóságnak, melynek rendelkezési joga több iskolára kiterjed, vagy a lelkésznek részessége megállapittatnék, a hivatkozott törvény 26. és 28. §§-ainak alkalmazását szigorúan keresztül viszem. Midőn erre kötelességszerüen ráutalok, teszem azt abban a meggyőződésben, hogy a főtiszt. Főhatóság is tudatában van annak, miként a törvény lelkiismeretes végrehajtása az egész nemzetnek érdekében áll, mert csak igy lesz elérhető, hogy a magyar nyelv a haza minden polgárának közkincsévé váljon és ezért számitok rá, hogy a főtiszt. Főhatóság a tanterv minden rendelkezésének a fenhatósága alá tartozó nem magyar tannyelvű népiskolákban mielőbb a legkomolyabban és legeredményesebben érvényt fog szerezni és reményleni merem, hogy a megtorlás szüksége beállani nem fog. E várakozásomat annál nyomatékosabban kell hangsúlyoznom, mert noha a kir. tanfelügyelőkhöz intézett és másolatban •/. a. csatolt rendeletemben jeleztem, hogy az uj tanterv fokozatos életbeléptetésénél méltányosan számolni kell a kezdetnek az átmenetnek nehézségeivel, mindazonáltal kénytelen vagyok kijelenteni, hogy már most szigorúan megkövetelendő minden tanitótól, hogy tanítványaival az általa eddig használt tanterv mellett elért eredmény alapján az uj tanterv céljait mihamarább megközelítse. Az uj tanterv teljes végrehajtásának számonkérése a kir. tanfelügyelőkre nézve azonban csak az igio/ix. tanév folyamán, illetve azt követőleg válik jogosulttá. A tanterv általános jellemzése céljából csak annak említésére szorítkozom, hogy az az egytanitós hat osztályú népiskola typusának szemmeltartásával minimális, azaz oly tantervnek készült, melynek követelményei úgy a heti óraszám, mint az elvégzendő tananyag tekintetéből a legkedvezőtlenebb helyzetű népiskolákban is betartandók. Viszont azonban, amint a tanerők számával tagoltabb szervezetet nyer az iskola, a tanítók kötelessége lesz, hogy ne csak a megszabott tananyagot tüzetesebben tárgyalják, de annak körét is bővítsék. A magyar nyelv tanításának a törvényben megállapított célja kétségtelenül komoly munkára készteti a tanítókat. Hogy ehhez segédkezet nyújtsak és főként, hogy a megfelelő módszer ismeretében és alkalmazásában kevésbbé jártasoknak munkáját megkönnyitsem, a magyar nyelv tantervének a nem magyar tannyelvű népiskolákban való használatához Útmutatást készítettem, mely a tantervvel összefűzve, a kir. tanfelügyelő utján minden tanítónak meg fog küldetni. Jóllehet ezen Útmutatás alkalmas arra, hogy az élőnyelvnek tanításában célravezető direkt módszer ismertetésével a tanítót a hiábavaló kísérletezésektől megóvja, kötelező erővel még sem kívántam azt felruházni, mert az egyéni szabadságot még e
