Püspöki körlevelek 1904 (Szombathely, 1905)

r'}<\ ■ "J-.ií.-.- — :------’ —”—“ * : • . : ~ ■ :• v-I*’ • uát -V’^/ pr / — 3 — látta, a mint összetöri a kígyó fejét és szüntette az átok folytán megeredt könnyeit. Ő reá gondolt Noé bezárkózva a mentő bárkába; Abrahám is, midőn fiának megölé­sében megakadályoztatott; Jákob, midőn a létrát látta és a rajta föl és leszálló angya­lokat ; Mózes, midőn a. lángoló, de el nem égő csipkebokort csodálta; Dávid, midőn tánczczal és zsoltározással kisérte Isten szekrényét: Illés, midőn a tengerből fölemelkedő felleget szemlélte. Mit ‘említsünk még? Egyszóval a törvény betetőzését, az előképek és jövendölések valósulását Krisztus után Máriában találjuk. Abban pedig, hogy a szent Szűz által és főleg ő általa jutunk Krisztus megis­meréséhez, bizonynyal senki sem kételkedik, a ki meggondolja, hogy mindenki közül ő volt az egyetlen, a kivel Jézus mint fiúhoz illik, harmincz évi családi együttlét által bensőséges viszonyba volt egybeforrva. Származásának, Krisztus gyermekségének és főleg, emberi természete fölvételének csodálatos titkai, a melyek hitünk elejét és alapiát képezik, — kinek tárultak föl oly nyilvánosan, mint anyjának? És ő nemcsak azokat őrizte meg szivében fontolgatva, a mik Betlehemben és Jeruzsálemben az Úr templomában történtek; hanem beavatottja lévén Krisztus terveinek és titkos szándékainak, úgyszól­ván Fiának életét élte ő. Senki nem ismerte tehát Krisztust oly mélyen, mint ő, nincs nálánál alkalmasabb vezető és tanító Krisztus megismerésében. Ezért egyszersmind, mint már említettük, senki sem vonhatja az embereket hathatósabban Krisztushoz e szent Szűznél. Mert ha Krisztus szavai szerint ez pedig az örök étet, hogy megismerjenek Téged, egyedül igaz Istent, és a kit küldöttéi, Jézus Krisztust1, Mária által eljutva Krisztus életadó megismeréséhez, Mária által könnyebben el is nyerjük azt az életet, a melynek forrása és kezdete Krisztus. És ha kissé megszemléljük, hogy a Szentséges Anya mely okoknál fogva tö­rekszik e megbecsülhetetlen adományokat nekünk osztogatni, mennyire gyarapodni fog reménységünk ? Máris nem anyja-e Krisztusnak? Tehát a mi anyánk is. — Mert mindenkinek bizonyosnak kell lenni arról, hogy Jézus, a ki a megtestesült Ige, 0 az emberi nem megváltója. Már pedig, mint Istenember, ő is, miként a többi emberek, valóságos tes­tet nyert; miként pedig nemünk megváltója, valami szellemi, mint mondani szokás, titokzatos testet, a mi azoknak egyessége, a kik hisznek Krisztusban. Sokan egy test­­vagyunk Krisztusban2. Ámde az Isten örök Fiát nem csupán azért foganta a szent Szűz, hogy ember legyen, fölvevén tőle az emberi természetet, hanem egyszersmind, hogy a tőle fölvett természet által a halandók szabaditója legyen. Ezért mondotta az angyal a pásztoroknak: Ma született, nektek az Üdvözítő, a ki az Ur Krisztus3. Tehát a legtisztább anyának egy és ugyanazon méhében vette föl magára testét Krisztus és hozzá csatolta midjárt szellemi testét, a mely azokból alakult, akik hinni fognak ő benne. Ügy hogy Mária az Üdvözítőt méhében viselvén, mondhatjuk, hogy mindazokat viselte, a kiknek életét az Üdvözítő élete foglalta magában. Mindnyájan tehát, a kik Krisztussal összeköttetésben vagyunk, a kik, mint az apostol mondja, az ö testének tagjai vagyunk, az ö húsából és csontjaiból*, anyánktól, Máriától születtünk, mint a test, mely összefügg fejével. Ennélfogva szellemi és titokzatos értelemben, Mária fiainak is hivatunk, ő pedig anyánk mindnyájunknak. Anyánk lélekben . . . de bizony nyal anyja Krisztus tagjainak, a melyek mi vagyunk5. Ha tehát a boldogságos Szűz egyenlőképen anyja Istennek és az l) János, XVII. 3. !) Róm. XII. 5. 3) Lukács, II. u. 4) Efez V. 3o. 6) S. Aug. L. de S. Virginitate, c. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom