Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged
1944. február 25.
ság szempontjából. Az elméleti, szóban előadható anyag számonkérése legyen szintén komoly. Ne csak lehetőségét adjuk meg, de követeljük is a tanulótól egyes részletek, vagy az egész leckeanyag összefüggő. folyamatos, önálló előadását. Számot kell vetnünk azzal a ténnyel, hogy ez ösztönzi a tanulót a lecke elkészítésére, amellett alkalmas előadókészségének, beszédképességének a növelésére. A kötelességtudat állandó ébrentartása mellett különösen ebben van az önálló előadások értéke. A kérdezgetés a kérdve-kifejtés mint tanári tevékenység, az uj anyag feldolgozásának a módszere. A felelésnél a tanuló ne várja már a kérdések mankóját, hanem járjon saját lábán, ismereteit fejtse ki maga, bátran. A segitő kérdéseket csak módjával alkalmazzuk. Ha a tanuló a könyv szavaival él, néhány tájékozódó kérdéssel győződjünk meg arról is, mennyire érti az anyagot. Hogyan tudja azt alkalmazni, bekapcsolni ismeretrendszerébe? Az egyes tárgyak kérdezési, illetőleg felelősi és elbirálási média, szempontja más-más. Az emlékezeti .jellegű ismeretek /nyelvi tárgyak, pl. olvasmány tartalma/ inkább előadó, felujitó feleletet kivánnak, a hangulati elemekben gazdag tárgyak /nyelvi tárgyak/ a tanuló lelki megnyilatkozásait is elvárják, a spekulativ természetű tárgyaknál /számtan, fizika, földrajz stb./ a tanuló felelete legyen kife.jtő. fogalom és kapcsolatmagyarázás. Itt az értelem megvizsgálása végett bővebben élhetünk tájékozódó kérdésekkel, a gyakorlati tárgyaknál pedig a felelés inkább bemutató._ /Mértan, ének,rajz, kézimunka, térképgyakorlat stb./ A feleltetés általában az óra elején történik, hogy az igy felújított anyaghoz hozzákapcsolhassuk az újabb ismereteket. Ez nem zárja ki azt, hogy a továbbhaladás közben ismét és ismét fel ne kellene vetnünk régi fogalmakat. Ez azonban már nem tartozik szorosan a számonkéréshez. Részletes megvitatást érdemel az a kérdés is, hogyan történnék a tanulók foglalkoztatása és az idő célszerű kihasználása a számonkérés alkalmával. A lehetőség keretein belül osztály foglalkoztatásra kell törekednünk. A számonkérés akkor végződik, amikor a tanár elég támpontot kapott a tanuló megítéléséhez s ha a szükséges anyagot felújította. A számonkérés után a tanár a fennebb adott bírálati szempontok alapján hozza meg döntését és az osztályzatot feltűnés nélkül feljegyzi. Ezután igzalmat okozó hosszas szemlélődés - áldozatkiválasztas — nélkül felhívja akövetkező felelőt. Hogy az osztályzat
