Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged
1944. február 25.
10 Ko fog-e cserben hagyni minket. Az is nehézség, hogy összefüggő, egymagában egész lelki tartalmat csakis egyes megnyilatkozások alapján kell rétékelnünk, azzal a tudattal, hogy esetleg a legmélyebb rugók fedve maradnak előttünk s azzal a felelősségérzettel, hogy értékelésünk a legnagyobb mértékben visszahat a tarul óra és további munkásságára. A tanulók elbírálására pedig szükségünk van s az ebbeli eredményeket számszerűleg is ki kell fejeznünk. E kérdés vizsgálata két feladat kitűzését kívánja. Meg kell vizsgálnunk a számonkérés és az osztályozás kérdését. A számonkérés és az osztályozás a/ a tanárt, b/ a tanuld c/ az osztályközösséget érdekli. a/ A tanár szempontjai. 1. Mennyiségi megítélés. Meg kell állapítania, mit tud a tanuló. /A tárgyi anyag tömege. A tanuló felelete kimeriti-e az anyagot./ Általában és minden tárgy keretében a teljes anyag ismeretét kívánjuk. 2. Minőségi megítélés, a/ milyen a tanuló felfogása, értelme, kifejtőkészsége, hogyan kapcsol rokon anyaggal. b/ milyen a tanuló előadóképessége sokoldalúan látja-e az anyagot c/ milyen a tanuló fellépése, alkalmazni tudása. Ennél a tételnél legyünk különös tekintettel az emlékezeti típusokra. Az emlézést kevesebbre kell értékelnünk, mint a lényeglátást . 3. Viszonylagos értékelés. A tanuló elbírálásának másik fontos szempontja, hogy milyen arányban áll a tanuló teljesitménye a tanár által végzett munkával. Előbb magunkat biráljuk._azután a__ tanulót!___ Milyen eredménnyel dolgoztunk a megértetés, a szemléltetés és gyakorlás, a munkakedv átvitele, a fegyelem, a munkarend, a módszer, az ellenőrzés rendszeressége terén. Munkánk és egyéniségünk nem kiván-e valami átalakítást a tárgy megszerettetése érdekében? Nem kisebb kérdés ez, mint a tanuló megítélése. Rendkívül fontos a tanár elvenén ható példája b/ Milyen a viszony az osztály általános tudása és a tanulc tudása között? Ez az átlagkövetelmény tétele. A mértéket sajat munkánk és az osztály átlagos teljesítőképességének viszonya határozza meg. Vannak u.n. jó osztályok és gyenge osztályok. Ezekben más-más mértéket kell alkalmaznunk. Rajtunk áll a nivó emelése s a normál mérték megváltoztatása. c/ Ebben különös jelentősége van a tanulók tehetségének és
