Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged

1943. október 26.

Oselekedtetés, tanitás és az erkölcsi érzület nevelése különben hol párhuzamosan, hol meg egybefolyva haladnak.

Ahhoz, hogy nevelőraunkánk eredményes legyen, ismernünk kell a nevelendőket. E szempontból figyelemmel kell lennünk a tanulók erkölcsi fejlődésének fokára és irányára. Az erkölcsi fejlődést ugyanis a következő tényezők határozzák meg:

y/ a tanuló veleszületett erkölcsi érzéke /érzülete/ és lelkiismerete} b/ általános értelmisége; c/ testi fejlődése} d/ idegrendszeri egészsége;

e/ azon hatások, melyek a család, az iskola és a társadalom részéről érik.

A nevelőtényezeknek e sokszerüsége mutatja, hogy az erkölcsi nevelés nem valamely részletfeladata az iskola munkájának, hanem az egész személyiségre kiterjedő alakitó te vékenység, amely tehát az iskola nevelő-munkájának központjában áll.

E célokat szem előtt tartva, az erkölcsi nevelés a polgári iskolában a következő eszközöket használhatja.

Az első két osztályban a jószokások létesítése és az erkölcsi érzelmek keltése még felülmúlja az erkölcsi oktatás jelentőségét. E korban a tanulónak még nincsenek valódi és tartósan ható eszményei, sem öntudatosan, önállóan vallott erkölcsi törvényei. Értékeléseit a tanártól, szülőktől, felnőttektől veszi, erkölcsisége is tehát inkább még cs takintélyi erkölcsiség. Természetesen ettől függetlenül lelkiismerete szerint is cselekedhet már, s önálló véleményt is formálhat egy--egy cselekedet értékéről.

Különösen jól használható nevelői eszközök e fokon a kötelességteljesitésre, a becsületérzés megérzésére, azé engedelmességre, erkölcsi bátorságra, az igazságosságra va ló nevelés, ami leggyakrabban szoktatás által érhető el ezen a fokon.

A felsőbb osztályokban a felelősség erényének kialakítása, továbbá az erkölcsi érzés /érzület/ kialakítása a főcél, amely utóbbi a lelkiismeret felébresztésén, finomításában nyilvánul meg leginkább, az erkölcsi érzelmek keltésén kívül.

A kötelességteljesitésre való nevelés egyik legfontosabb eszköze a házi feladatok ellenőrzése terén érvényesül. Azok elmulasztása, elkapkodott végrehajtása rébén kelthet fel a becsületérzés, továbbá az engedelmesség, amely azonban raem zárja ki az erkölcsi önállóságot. A szeretettől fakadó engedelmesség többet ér, mint az, amelyet félelem kel tett. Ezt viszont asak a tanárai iránt érzett tisztelet és szeretet ébresztheti fel.

Az engedelmesség nincs ellentétben az erkölcsi önállósággal, sőt azt mutatja, hogy aki engedelmeskedni tud akár személyeknek, akár eszméknek, törvényeknek, az szembe szál belső ösztönös törekvéseivel és vágyaival is, tehát felül tud emelkedni a gátló erőkön.

Az erkölcsi bátorság nevelésére sok alkalmat ad az iskolai élet. /Feladatok elmúlás tásának vállalása stb./ Fontos itt a jó és helyes osztály-közszellem kialakítása, amelyet - jól tudjuk - nem mindig az arra legalkalmasabbak alakítanak ki. A nevelő eljárás itt csak egyéni ráhatás lehet.

Az igazságosság érzésének gyakorlására az óraközi szünetek és a testnevelési órák adnak sok alkalmat. Az igazságosságnak legszebb példáját a tanár adhatja a tanulóknak. Legyünk igazságosak az elismerésben, dicséretben, intésben, korholásban, büntetésben és a - követelményekben. Igazságtalanságunk igazaágtalanságot, gyűlöletet s további igaz-