Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola - Gyakorló Iskola tanártestületi értekezletek, 1943-1944, Szeged
1943. október 26.
ságtalanságot szül. A III. és IV. osztályban fokozatosan alakítsuk ki a felelősség erényét tanulóinkban, arai összefüggésben áll a kötelességteljesitsére neveléssel is. felelősnek lenni annyi, mint tudatában lenni a kötelességeknek és hivatósságnak, tudni azt, hogy az erkölcsi törvények uralna alatt állunk, hogy tetteink helyességétől, vagy helyteienségétőlemberek, intézmények, népek sorsa függ s ezért számolnunk, felelnünk kell. A felelősségre nevelés ezért egyrészt a kötelességre nevelés, másrészt helyzetünk és hivatás beli szerepünk felelősségének tudatosítása. /Példaadás a kisebbeknek, hetesség elvégzése legjobb lelkiismeretii/k szerint stb./ A kiváló képességű tanuló felelős azért, hogy képességeit kiművelje. Alakítsuk ki tanulóinkban annak tudatát, hogy mindannak a sorsáért felelősek vagyunk, ami akár Istentől, akár az emberek részéről reánk bizatotl Felelősek vagyunk testi és lelki egészségünkért, képességeink kibontakozásáért, a ránl bízott javakért és személyekért. Az erkölcsi érzület, a jóra való állandó készség .kialakítása párhuzamosan halad az erkölcsi cselekedetekre neveléssel és tanítással. Legfontosabb feladata ennek a lelkiismeret felébresztése és finomítása, erkölcsi érzelmek keltése. A lelkiisraeret az ember személyiségébe ágyazott vezető és Ítélő hang, amely az embert arra sarkalja, hogy áz isteni és erkölcsi törvények szerint éljen. Belénk oltott képesség, amely tervszerű neveléssel felébreszthető és finomítható, tóz természetesen inkább alkalmmszerüen történik. Az erkölcsi eszméknek és parancsoknak, a cselekedeteknek és azok erkölcsi vonatkozásainak határozott esetekkel kapcsolatos megbeszélései a legalkalmasabbak a lelkiismeret és az erkölcsi felelősség felkeltésére. Az erkölcsi érzelmek nevelésének két hatásmódja van: az átélés és az átvitel. Az átélés olykor cselekedetekkel kapcsolatban történik. Az iskolában felhasználható ilyen irányú nevelőeszközök az átélés szempontjából a szorgalom, az adakozás, a segítés, lemondás stb. I Az erkölcsi érzelmeket azonban átvitel utján is átsugározhatjuk tanítványainkra. /Tárgyalt olvasmányok, földrajzi, történelmi stb. órának valamely részlete alkalmas lehet arra, hogy erkölcsi érzésünket a tamilokkal is tolmácsoljuk. Az igy kifejezett érzelmek átsugároznak a tanulók leikébe is./ Az erkölcsi nevelés harmadik, legraagasabbfoku eszköze az erkölcsi tanítás, tóz lehet alkalomszerű és rendszeres. Utóbbi a vallástanitás keretébe tartozik. Az alkalomszerű azokhoz az esetekhez fűződik, amelyek az iskolai élet és az egyes tantárgyak anyagában merülnek fel. Az erkölcsi tanítás - akár alkalomszerű, akár rendszeres - igei alkalmas arra, hogy a cselekvést tudatossá tegye./Felvilágosítással, magyarázattal, ismeretközléssel stb./ Nincsen olyan tantárgya a polgári iskolának, amely alkalmat és anyagot nem szolgáltatna az erkölcsi jó és rossz megismertetésére, a helyes magatartás megmutatására. Az erkölcsi tanítás különben minden tanárnak hivatásbeli és erkölcsi kötelessége is. A jóban való állhatato ság megszerzése végett fel kell használnunk azokat a vallásos módokat is, amelyeket az egyház biztosit híveinek.
