Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1978, Szeged
1978. április 20., rendes ülés
9i.- A Gyakorlati Képzési Bizottsághoz eljuttatott jelentések arról tanúskodnak, hogy a kapcsolatot közvetlen munkatársi, együttműködési viszony jellemzi, III, A hallgatók A hallgatók jelentős részét a pedagóguspálya iránti érdeklődés, vonzalom hozta a főiskolára, ahol ez a vonzalom hivatástudattá fejlődik. Ezek a hallgatók lelkiismeretesen, pontosan, legjobb tudásuk szerint tesznek eleget feladataiknak. Vannak olyan hallgatóink is, akik tanulmányaik befejezéséig eljutnak a hivatástudat egy bizonyos fokára, de vannak olyanok is,-akiknél közöny, felkészületlenség, hanyagság tapasztalható. Akadnak néhányan, akikről az iskolai gyakorlaton derül ki, hogy kevéssé alkalmasak a tanári pályára, hiszen a felvételin a pedagógus alkalmasságot nem vizsgálják. A hallgatók szaktárgyi felkészültsége - a hiányosságok ellenére is - többségében jónak mondható. A jóképességü, szorgalmas hallgatók nagy részénél is az a hiba, hogy tudásuk mozaikszert, tanulási módjuk sok esetben kampányjellegű, A különböző elméleti tárgyak összefüggéseit nehezen látják. A hallgatók munkafegyelme, magatartása általában jó. Többségük tisztelettudó, tudatosan készül a tanári pályára, Magatartásukban, munkavégzésükben megnyilvánul a gyermekszeretet és a pedagógus felelősségtudat. A tanárképzésben a megfelelő magatartás, viszonyulásmód kialakítása döntő mozzanat, amelynek sikeres megvalósítása komoly garanciát jelent a jó tanárrá váláshoz. Hallgatóink megfelelő pedagógiai, pszichológiai, módszertani és szaktárgyi ismeretekkel hagyják el főiskolánkat. A hatásfok emelhető lenne, ha a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit /tanítás, csoport előtti tanitás, hospitálás/ növelnénk, Az iskolai gyakorlat hatékonyságáról a hallgatói nyilatkozatok kedvezőek. Sokszor megfogalmazzák azonban kívánságukat a gyakorlati képzés idejének növelése érdekében, amely- 12 -St.sz.: 248/1977. K.: 45 pld. Főig*
