Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged

1974. február 20., rendes ülés

mennyiségi és minőségi fejlődés, amely most már áj igényeket, éj szükségleteket is felvetett. Abban ez időszakban, amikor országosai eaiker demográfiai hullámvölgy következtében visszaesés állt elő, mennyiségi szempontból az oktatásban, ugyanabban az időben a nemzetiségi területen általában 26-30 A-knl nőtt a nemzetiségi oktatási intézmények száma, a nemzetiségi pedagógusok száma és a tanulóknak a száma. 1968-ban a nemzetiségi nyelven tanuló összes fiatalnak a száma megközelitően 22 ezer volt, ma több mint 28 ezer.

Igények jelentkeztek olyan helyeken és olyan területeken is,ahol régebben nem volt ilyen igény.

Végeredményben nemzetiségi-oktatási politikánk olyan helyzet elé került, amikor felül kell vizsgálni az eddigi gyakorlatot mert a mennyiségi eredmények erre köteleznek bennünket, de az iskolai nevelésünk eredményei is köteleznek bennünket erre.

Előttünk állnak bizonyos fejlesztési szükségletek.

Áttér a fejlesztési szükségletekre, annak a megfogalmazására továbblépve, kibővítve azt, amit a tanácsülésre előkészítettek. Talán a tanácsülésre előkészített anyag tanszéki nézőpontot tükröz. /Neki természetesen minisztériumi nézőpontból kell nézie/ Néhány dolgot fölvázol ahhoz, amit az előterjesztés tartalmaz és ahhoz a határozati javaslathoz.

Fe.ileaztési szükségletek

Mindenekelőtt azokból az eredményekből kell kiindulni, de három vonatkozásban kell megtárgyalni a fejlesztési szükségleteket.

1/ Azon problémák rregoldása, amelyek menetközben felmerültek

2/ Korszerű szükségletek kielégítése

3/ Szükséges egész nemzetiségi oktatásunk emelése

Bővebben nem kiván velük foglalkozni, mert le van írva, mert itt vannak a szakemberek akik megmondják melyek a legfontosabb problémák amelyeket meg kell oldani.

Sok minden tartozik ide: bizonyos tanszékeken hiány van egyes könyvekben, amelyekre szükség van stb. — ezeket a tanszékek vezetői be tudják szerezni a minisztériumban.

Lehetőségek: pl. a szlovén nyelvi képzésnél. Jugoszláviávei való jó kapcsolatot említi, s hogy tulajdonképpen pénzre sincs • szükség hogy a drága jugoszláv könyveket megvegyük, mert kölceör.oi csereajándékozási gyakorlat fejlődött ki köztünk.