Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
Ilyen jó kapcsolatban vagyunk ez NDK-val és Romániával is vonna! ilyen lehetőségek.A részképzést NDK-vel, Szlovákiával sikerült megoldani, Jugoszláviával tárgyalások folynak, Vannak elvi kérdések ebben a problémakörben, amelyet felvet a referátum is, pl. a csatlakozó órák kérdése, s mindenki kimondja, hogy ez nem jó! Olyan javaslatot még nem tudtak adni,^zt megoldhassuk. Két lehetőség van: 1/ vagy megoldják a csatlakozó órákat helyben, 2/ vagy ezeket a nyelvoktató iskolákat típusonként meg kell változtatni. Ebbe a problémába a tanszékeknek is be lehet kapcsolódni. Vizsgáljuk azt, hogy megfelelőek-e azok az iskolatípusok, amelyek kialakultak M gyarorszégon, tulajdonképpen még a Hortly-időszakra nyúlik vissza ezeknek az iskolatípusodnak a kialakulása, s ezeket fejlesztették tovább. Egyes helyeken tagozatos iskolatípust igyekeznek kialakítani. Az OPl-val értékelőik ezeket iskolatípusokat. A jövőt tekintve a színvonalemeléssel együtt beszélhetne erről, hogy rövid legyen. Nemzetiségi pedagógusképzés: egészében, ahogy ma van nem Kielégítő. Szétszórtság ami most van, óvónőképzés, tanitóképzés külön, tanárképzés külön nem teszi lehetővé, hogy struktúrájában megoldjuk az alapvető problémákat. Össze kell fogni az erőket. A nemzetiségi tanszékeknek mi a jellegük? Alapjában a nemzetiségi tanszékek többet jelentenek, mint egy más nyelvi-irodalmi tanszék. Tulajdonképpen a nemzetiségi oktatás egészét kell szemelótt tartani, s a tanszéke^ is igy látják. Nemcsak nyelv-éa irodalomtanárokat, hanem nemzetiségi nevelőket nevelniök. Részleteit nem tárgyalja. Utalni kell arra, hogy egy nemzetiségi nevelőnek, sokkal inkább, mint egy magyar pedagógusnak népművelőnek k&ll lennie, kulturmunkásnak, в egy kicsit nemzetiségi politikusnak is kell lennie. Egy széleskörű igényt támaszt a nemzetiségi pedagógusokkal szemben és a nemzetiségi tanszékekkel szemben is. Itt a feladatokat szétválasztani nem lehet, a pedagógusok feladatuknak érzik, amikre szükség is van. A pedagógusokra hárul az a feladat, amelyre a tanszékek felkészitették őket. A jelen körülmények között úgy látszik elérhetővé a szinvonal emelése, ha a tanszékek vállaják a munkát a pedagógusképzés mellett az óvónőképzés és a tani tóképzést is, ami ajhemzetiségi vonrtkozást illeti. Részletezni nem óhajtja, mertfeszakemberek dolga.
