Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged

1974. március 6., rendes ülés

Önként jelentkező hallgatók munkát vállalnak az Ifjúságvédelmi Tanácsban /nehezen nevelhető, veszélyeztetett gyermekek patronálása/, kultúrműsort adnak a szociális otthonban, a Gyermekklinikán beteg gyermekeket korrepetálnak, a városi iskolákban tanulószobai helyettesítést vállalnak.

2./ Az értelmi nevelés.

A felsőoktatási intézmények nevelőmunkájának legfontosabb területe az oktatás és képzés folyamata. Fő megvalósítói a tanszékek és a gyakorlóiskolák, ahol az oktató munkának alapvető feladata a hallgatót az önálló tanulmányi munkához elvezetni, abbp,n segiteni és az intenzív, magas szinvonalu önképzés feltételeit biztosítani. A félévről-félévre fokozatosan kibontakozó és mind nagyobb követelményeket támasztó szakképzési folyamatnak minden eszközzel ezt a célt kell szolgálnia. Az egyes tanszékek a tudomány igényeinek megfelelően a legtöbb esetben először olyan készségek begyakoroltatására fordítanak gondot, amelyek megszerzése nem igényel nagyobb szellemi tevékenységet, viszont feltétele a későbbi önálló munkának. Ilyen pl. a szakirodalom felkutatására és feldolgozására vonatkozó ismeretek és jártasságok megszerzése, a legfontosabb segédeszközök /bibliográfiák, szakkatalógusok, kézikönyvek, térképek, stb,/ használatának megtanulása. A szemináriumi foglalkozásokat fokozatosan a :,középiskolai előzmények" figyelembevételével igyekeznek az önálló gondolkodásra való nevelés eszközévé tenni. Pl.: a Történettudományi Tanszék szemináriumain az önálló gondolkodásra, Ítéletalkotásra, szellemi munkára /megértésre, elsajátításra, kritikára és alkotásra/ való nevelésnek azt a didaktikai formáját alkalmazzák az oktatók, amely - tanári vezetéssel bár - de teljes egészében a hallgatók önálló munkáján alapszik: nem "oktat" /mint az előadás/, nem "begyakorol" /mint a gyakorlat/, hanem az ismereteket alkotó módon, birálva és vitatkozva tárja fel,- 7 -St.sz.:34/1974o 50 péld. Főigh,