Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1972, Szeged
1972. március 14., rendes ülés
1969—ben 197о-Ъеп 1971-ben felvett e k. 1. félév 3,46 3,35 3,23 3. félév 3,64 3,52 З. félév 5,83 Az első két oszlop eredményei összhangban v' nnak azzal, felvettek érettségi rendüségi átlaga о, 13-dal alacsonyabb volt 197°-ben, mint 1969-ben, Az idei I, évf olyan 3; 29-os át le gr már esek részben magyarázható hasonló okkal,.hiszen es 1971-ben.felvettek érettségi rendüségi átlaga csak o,o9~dal alacsonyabb, mint az 1969-oseké. A magyarázat második része abban található, hogy a pótfelvételivel főiskolánkra került 68 hallgató csak • 2,77-°- átlagot ért cl. Ezek hiányos felkészültséggel és nem kellő hivatástudattal kerültek.hozzánk. Az a о,48, amivel átlaguk a főiskolai átlag alatt van, bőséges magyarázatot ad arra, miért alacsonyabb o,lo~dal az idei első év átlaga, mint a tavalyié, Ъ/ Az előbbi elemzés csak az 197o-hen és 1971-ben felvettek alacsonyabb tanulmányi átlagaira szolgálhat magyarázatul. Az átlagok romlásában azonban a felsőbb évfolyamok is "részesülnek”. Ennek forrását nem kereshetjük sem a tantervi, sem a vizsgatervi változásban, mert őket ez nem érinti. Az első és második éveseket annál inkább, s erre még а III. fejezetben visszatérünk. с/ Az új viszgaszabályzat két év óta egész hallgatóságunkat érinti. Több jel mutat arra, hogy a szabályzatban biztosított lehetőségekkel hallgatóink egy része célszerűtlenül él: vizsgáikat az alaposabb felkészülés "jegyében" az időszak végére tolják, s ezért gyakran igen nehéz helyzetbe kerülnek. Az "időzavarban" és az új félévi munka megkezdése ifcövaákeztében nincs idejük kellően, felkészülni a be-becsúszó v 'i* utóvizsgákra, • -. _ .. w «л -• 4« Kérdéses, hogy az új vizsgaszabályzat liberallzMisíT^he lyes-e^ Szükséges-e az - különösen a kevesbeJ5.ő vizsgaszánnál - hogy a'vizsgaidőszak 30 napos legyen, amikor a szorgalmi idő nincs loo nap? Kívánatos-e az, hogyta\t dyaszi félévet St.sz.:273/1972« 80 péld.Eőig