Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1972, Szeged

1972. március 14., rendes ülés

-Gosok hallgató ne kipihen ton, hanem fáradtan ás jelentős elmaradással kezdje? Helyes-c az akaratgyenge ségne к olyan szabad utat engedni, amely tömege son vezet a "kivételesen Indokolt" esetü vizsgaengedély kéréséhez. Es végül; célszerü-e a véleményezőknek az ilyen engedélyek megadását javasolniuk?

A tapasztalat azt mutatja, hegy hallgatóink egy részét sokkal megfontoltabb vizsgabcosztás készítésére és megtartására kell nevelnünk, aminek hatása minden bizonnyal jobb tanulmányi eredményekhez vezet,

d/ Az első két évfolyamon az oktató-nevelő munka a tanárképzés korszerűnitése következtében tartalmilag és strukturálisan megváltozott körülmények között folyik. A tanulmányi eredmények váltózónához nyilvánvalóan, ez a tény is hozzájárulhat. A III. fejezetben foglaltak szerint tanszékeink a korszerüsitésben több kedvező lehetőséget, mint negatívumot látnak, arra vonatkozóan azonban, már nem ilyen egyértelműek az információk, hogy hallgatóságunk alkalmas-e a reformcélok megközelítésére és hogy oktatóink megtalálták-e már a célok elérésére legalkalmasabb módszereket /pl.önállóságra nevelésben/.

3. Változatlanul megnyugtató az a tény, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi átlaga o,l>-dal magasabb, mint a nem fizikai dolgozók gyermekeié. Ez a körülmény anyagilag is kedvező számukra /kollégiumi elhelyezés, tanulmányi ösztöndíj tekintetében/.

4. Évek óta szembeötlő, hogy a hallgatóság tanulmányi átlaga a 7« félévben visszaesik. Az 1966~ben felvetteknél o,26. az 1967-ben felvetteknél o,17, az 1968-ban felvetteknél /tehát az idén/ 0,58 volt a honyafelás.

Ez részben a gyakorlati képzés okozta terhelésnek köszönhető, amely nemcsak a gyakorló /vagy. külső/ iskola által támasztott követelményekben ölt testet, hanem abban is, hogy a hallgató elmarad főiskolai /tanszéki/ tanulmányaiban.

Feltételezhetően hozzájárul а 7. félévi gyengébb tanulmányi

St.sz.s 274/1972. 80 péld,Eőig.