Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1966-1967, Szeged
1966. november 30., rendes ülés
folyó vizsgáztatás - nen ösztönzi a hallgatót arra,hogy ön«* állóan tanuljon,megkísérelte a vizsgaidőszak nélküli vf&s«* gáztatást. A félév folyanán a foglalkozások teljes óraszámnál csupán 6~7 hétig folytak. A következő 6~7 héten a hallgatók kötelező óraszánát najdnen a felére csökkentették,ani által a hallgatók elfoglaltsága heti 2 napra csökkent. Az igy felszabadult idejüket a tanulásnak,illetve a tanulmányozásnak szentelték. Ilyen kombinációkkal sikerült elérni, hogy a hallgatók sokkal egyenletesebben dolgoztak és az egész év folyanán rendszeresen tanultak. A vizsgákra nen csupán a jegyzetekből és a tankönyvekből készültek,hanen kiegészítették.azt a negfelclő irodaionnal,tanulmányokkal és hasonlókkal. Az oktatók igen magas követelményeket támasztottak a vizsgákon és a hallgatók sokkal mélyebb ismeretekről adtak számot. Ilybn körülmények között a vizsgák minden különösebb izgalom nélkül zajlottak le és inkább munkatársi beszélgetésre emlékeztettek. Nyilvánvaló,hogy ez a kísérlet sok hibalehetőséggel is járt,azonban igen sok hasznos,értékes eredményt is hozott és további komoly* kezdeményezésekre ösztönözte az oktatókat. Az eredményes vizsga alapvető feltétele a vizsgakérdések helyes kiválasztása és a kérdésfeltevés helyes módja. A kérdés legyen mindig érthető és mogválaszolhatóság szempontjából átgondolt. A feltett kérdések együttesen legyenek alkalmasak arra,hogy a vizsgázó tárgyi tudásán túl számot tudjon adni arról,mennyire ismerte fel az egész anyag összefüggéseit,hogyan lesz képes megszerzett tudását alkalmazni,mennyire terjed szakmai érdeklődése. A vizsgáknak ki kell mutatni azt is,hogy milyen mértékben képes önállóan gondolkodni a hallgató, A vizsgáztatás leghelyesebb formája a vegyes? írás— boli-szóbeli forma. A szóbeli vizsgák módszere. A szóbeli vizsgákat a legtöbb esetben tételek szerint tartják,bár? a tétellapok nélküli vizsgáztatásról is Л t • « . 4 St.sz.: 547/1966. K.í 45 péld. lg.
