Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1943-1944, Szeged

1943. szeptember 22. tanévnyitó ünnepély

ft

jelentett a gyemekvedelem történetében. A felebaráti szeretet, az Isten előtti egyenlőség tanából természetszerűen fakadt a törekvés, hogy az elhagyott gyermeket védelmezni, a nélkülözőt felkarolni kell. A kolostorok lettek a charitativ gyermekvédelem első gócpontjai. Gellért püspök Csanád várába gyűjtötte az országjáró kőrútjain talált elhagyott gyermekeket, Dathaeus milánói érsek nevéhez fűződik az első gyermekmenhely. Ez s a mintájára különösen a középkor végén nagyobb számban létesült hasonló intézmények gondoskodtak

először rendszeresen a kitett, s különösen a törvénytelen gyermekekről. A

III. Ince pápa alapította római gyermekmenhelyben alkalmaztak először az u.n. forgó ládát /:ruota-ts/. A bejárat mellett a falhoz volt ez elhelyezve olymódon, hogy a menhelynek szánt csecsemőt észrevétlenül lehessen mintegy belopni oda. Kern csoda, hogy a menhelyi felvételnek ezen egyszerű módja nagy népszerűségnek örvendett és sokáig lényeges része maradt a későbbi lelencházaknak is. Lamartine elragadtatással ir róla: '•Elmés találmánya a szeretetnek" mondja, "amelynek van keze a befogadásra, de nincs szeme a látásra, sem szája a titkok kikürtölésére." A forgóIáda symbolum lett, de egészen mást jelentett a középkorban, mint későbben. A középkorban a forgó láda intézményének nagy része volt abban, hogy a gyermekkitételek s a gyermekölések száma nagyon meg17