Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1943-1944, Szeged

1943. szeptember 22. tanévnyitó ünnepély

csappant, ez .juttatta tehát az addig

teljesen jogtalan törvénytelen újszülöttet a legelemibb emberi .joghoz, az élet jogéhoz« Az idők múltával azonban, amikor ez a jog már más utón, sok helyütt törvényileg is hathatósan biztosíttatott, a forgó láda inkább egy jogtalanságnak vált a symbolumává, azt jelképezte, hogy a törvénytelen gyermeknek csak az élethez van joga, az anyjához már nem« Amikor azután a jogfejlődés meghozta a törvénytelen gyermek számára ezt a jogot is, el kellett tűnnie a forgó ládának, mint intézménynek s mint symbolumnak. A fejlődés további útja már egyenes, de még nem vagyunk a célnál, csak megközelitettük azt. A cél: a gyérmék joga az apához s rajta keresztül a családi kötelékhez .

A gyermekmenhelyek, mint említettem, kezdetben egyházi alapítások voltak, később, főleg a reformáció korában, társadalmi, illetőleg hatósági kézbe kerültek. Vitatható, hogy vajjon ezért-e, de bizonyos, hogy evvel egyidőben az állapotok rendkívül romlottak. Az intézetekben, főleg a mesterséges táplálás miatt, ijesztően magas volt a halálozás, az intézetekből dajkaságba adott csecsemők sorsa pedig többnyire már a kihelyezés tényével megpecsételődött, az ellenőrzés hiánya miatt sok visszaélés, sőt valóságos üzérkedés fejlődött ki. a nevelőszülők olcsóbb áron egyszerűen továbbad