József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1983. decemebr 16., II. rendes ülés
<o2> Az agya berni oktatás szempont iából ::a >n tanuls'-vos a táb- 1 •..ab utolsó ob oszlopa is. izekből kitűnik, hogy a végzettek közül mindössze egy tudott kitűnő középiskolai tanári diplomát szerezni egyetemünkön, viszont egyetlen hallgató ;em volt, akinek levele ő diplomája elégséges minősítésű lett volna„ Ez az eredmény nyil vánvalóan összefüggésben van azzal is, hogy a diplomamunkára adott, érdemjegyek magas értékűek, de feltétlenül visszavezethető arra is, hogy a diplomában nem azok az eredmények vannak bevezetve", vagy nem azokat kell figyelembe venni, melyek alapján a hallgató valódi tudása megállapítható lenne. /Ez e :y ebként nappali hallgatóink esetében is hasonló módon alakul./ JVlunkahely_szerinti megoszlás Az ^»táblázat a beiratkozott levelező hallgatók munkahelyük szerinti megoszlását tünteti, fel. A táblázat adatai azt sugallják,, hogy a felvettek közel fele általános iskolában dolgozik, akiknek számára az egyetemi továbbtanulás valóban továbbképzésnek fogható fel. Más kérdés az, hogy az egyetemi diploma megszerzése után nagyrészük nem óhajt többet' általános iskolában tanitani, illetve úgy is megfogalmazható, hogy épjjen azért szeretne középiskolai tanári diplomát szerezni, hogy azzal könnyebben elkerülhessen az általános iskolából. Ennek mindenesetre két konzekvenciája van: egyik az, hogy a levelező oktatás keretében szerzett középiskolai tanévi diploma aligha tekinthető egyenértékűnek a nappali tagozaton szerzett diplomával, tehát a leendő középiskolai tanár hiányos felkészültséggel fog középiskolában tanitani, másrészt nagy lehetőséget biztosit az összeköttetések utján való állásbetöltésekhez, hagy számban vannak ugyanis olyan jelentkezők, akiknek a középiskolában való elhelyezkedésük attól függ, hogy felveszik-e őket egyetemünkre, ha igen megkapják az állást, még akkor is, ha közben lemorzsolódnak s igy végülis általános iskolai tanári diplomával tanítanak középfokú oktatási intézményben. Elgondolkoztató az is, hogy a felvettek közel negyede már eleve középiskolában oktat - általános iskolai tanári diplomával /és egyáltalában nem biztos, hogy jeles, vagy kitűnő diplomával/, tehát megfelelő előképzettség nélkül. Ugyanakkor ismert az a tapasztalat, hogy egyetemünkön jó előmenetelő, jeles diplomával végzett hallgatóinkat sem tudjuk sokszor középiskolában elhelyezni. A beiratkozott levelező hallgatóink közel negyede ugyancsak magasabb képzettséget kívánó felsőoktatási intézményben /elsősorban tanárképző főiskolákon/, vagy kutatóhelyeken dolgozik. elenyésző azoknak a nőknek az aránya, akik a gyermekgondozási segély idejét továbbképzésükkel is összekapcsolják. 40__Az egye_temi_diploma_megsz er zéséhez szükséges idő A 6.táblázatban az 1975 és 1979 évek között végzett levelező hallgatók relativ gyakoriságát tüntettük fel az első évre felvettek alapján. A számadatokból.kitűnik, hogy a normális képzési idő - 3 év - alatt a felvetteknek csak mintegy fele tudja tanulmányait befejezni, 35 %-uk egy évvel később s mintegy 15 %-uk 4 évnél több idő alatt tudja egyetemi diplomáját megszerezni. ,5
