József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1983. decemebr 16., II. rendes ülés
2 -2 • lő képzettség A 3.táblázatban azt igyekeztünk személtetni, hogy a hallgatók mely főiskolákon szereztek általános iskolai tanári diplomát s közülük hány fő fejezte be az egyetemen eredményesen tanulmányait. Mint az összeállításból kitűnik, az 1975 és 1979 között felvettek közül legtöbben a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kaptak diplomát /49 fő/ s közülük 4-1 % tudta egyetemi tanulmányait eredményesen befejezni« 56 levelező hallgatónk a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett általános iskolai tanári oklevelet és közülük 56 % fejezte be egyetemi tanulmányait. Az Egri Tanárképző Főiskola diplomásai közül/50 fő/ 55 %, a Nyíregyházán végzettek küzül /17 fő/ pedig 71 % kapott egyetemünkön középiskolai tanári oklevelet. Az említett számokból azonban teljesen helytelen lenne azt a következtetést levonni, hogy eszerint a szegedi Tanárképző Főiskolán végzettek felkészültsége lenne a legrosszabb és a Nyíregyházán diplomázottaké a legjobb, mivel az elbeszélgetések alkalmával, a felvétel elbírálását megelőzően szerzett tapasztalatok teljesen ellentétes tapasztalatokkal szolgáltak. Ilyen módon tehát a nyíregyházi, egri és csepeli főiskolákon végzettek jelentős százaléka már eleve nem is tudott bejutni az egyetemre, mert felkészültsége rendkívül gyenge volt. Ugyanakkor a szegedi főiskolán végzettek közül számosán közepes eredménnyel jelentkeztek és megkezdve egyetemi tanulmányaikat már nem tudtak megbirkózni a követelményekkel. A tapasztalatok szerint - különösen a korábbi években - a Szegeden általános iskolai tanári képesítést nyert levelező hallgatóinki felkészültsége sokkal jobb volt, mint a többi főiskolán végzetteké és különösen gyengének bizonyult a nyíregyházi főiskolán végzettek szakmai tudása. Sajnálatos tény viszont, hogy ma már ez a különbség nivellálódott és a szakmai felkészültség szintje jelentősen csökkent. Az elmúlt időszakban egyetlen külföldi levelező hallgatónk volt /vajdasági magyar tanárnő/, aki be is fejezte tanulmányait. « A 4.táblázat a főiskolai diploma eredményét, az gyetemen végzettek megoszlását a főiskolai diploma átlaga szerint, valamint az egyetemi diploma átlagát foglalja össze az 1975-ös és 1982-es adatok alapján. Az összeállitásból egyértelműen kitűnik, hogy a felvett levelező hallgatók között nagyon kevés /28 fő, 1# %/ volt főiskolai , diplomája alapján nagyon jó felkészültségű, aránylag sok /69 fő, 52 %/ előképzettsége közepes, illetve elégséges szintű volt. Az előképzettség minősége a végzettek számánál is megmutatkozik, mive] az.1975-1979 között tanulmányait eredményesen befejező hallgatók 26 %-ának volt kitűnő, vagy jeles főiskolai diplomája, mig a % közepes és elégséges előképzettségű levelező hallgatónak csak 24 ,tudta tanulmányait az egyetemen eredményesen befejezni. Ez a tapasztalat alátámasztja azt a többször felvetett problémát, hogy a levelező oktatásnál is be kellene vezetni a szigorúbb szakmai felvételi vizsgát, ami az előtanulmányok minőségéről is. tájékoztatna bennünket. Az 1985-as felvételiknél már lehetőség nyílt arra, hogy a középiskolai biológia tankönyvek anyagából kérdezhessen az elbeszélgető bizottság s a tapasztalat az, hogy a (jelentkezettek jelentős száma nem ismeri a tankönyvet, vagy nem olvasta el, jóllehet erre előzőleg figyelmét felhivták. Úgy gondoljuk azonban, hogy tanári diplomával rendelkezők számára a középiskolai anyag egyedüli ismerete nem fogadható el szakmai minimumként.
