József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976
1976. április 30., I. rendkívüli ülés
elsősorban a görbeelmélet területén; eredményei már akkor nemzetközi visszhangot keltettek* 1941-ben engedélyt kapott arra is, hogy kisegitő tanárként a Budapesti Műszaki Egyetemen tevékenykedjen. A Grázban megszerzett doktorátusát a kolozsvári egyetemen honositották, majd ezt követően 1943-ban a műegyetemen magántanárrá habilitálták. 1944-ben az ellenállási mozgalomban való részvétele miatt koncentrációs táborba vitték, majd onnan visszatérve egy budapesti gimnázium igazgatójává nevezték ki. Ezután Alexits György számára nehéz, eredményekben gazdag és a haladásért folytatott harcokkal teljes évek következtek. 1947-től 1948-ig közoktatásügyi államtitkár, 1948- tól 1949-ig a Tudományos Tanács főtitkára, majd 1949- től 1950-ig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára volt. Ezekben a felelősségteljes állásokban Alexits György tevékenységével nagy mértékben hozzájárult jelenlegi tudományos életünk kialakulásához. Közben,1948-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a Budapesti Műszaki Egyetem III.sz. Matematikai Tanszékére, a Vegyészmérnöki Karra. E tanszék vezetője volt 1967-ig. 1948-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1949-ben rendes taggá választották. 1951-ben a Kossuth-dij II., majd 1970-ben az Állami Dij I. fokozatával tüntették ki. Ezeken kivül számos hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1967-től MTA Matematikai Kutató Intézet Valósfüggvénytani Osztályának osztályvezetőjeként tevékenykedett az 1969-ben bekövetkezett nyugdijbavonulásáig. Jelenleg a MTA Matematikai Kutató Intézet tudományos tanácsadója és az Acta Mathematics Academiae Scientiarum Hungaricae folyóirat főszerkesztője, Alexits György akadémikus az emlitett országos jelentőségű, nagy elfoglaltsággal járó és sok energiát lekötő tudománypolitikai és tudományszervezési feladatok mellett is jelentős tudományos kutató tevékenységet folytatott. Már a negyvenes évektől kezdve kutató tevékenysége mindinkább az approximációelmélet, az általános ortogonális sorok, a Fourier- és az ortogonális polinomsorok területére
