József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1975-1976
1976. április 30., I. rendkívüli ülés
JÓZSEF ATTILA TUDOMÁNYEGYETEM BOLYAI INTÉZETE INSTITUTUM BOLYAIANUM UNIVERSITATIS 1976.április 5. 6720 SZEGED (Hungária),______________________ Aradi vértanúk tere 1 2>. 5z. mslléuiőt a l 'Veíid^iuüli kan üle5 U nojat rend» o Tisztelt Kari Tanács ! Javaslom Alexits György akadémikusnak tiszteletbeli doktorrá történő avatását. Alexits György, a mai magyar matematikus közélet egyik vezető egyénisége, 1899-ben Budapesten született. Az első világháború alatt, katonai szolgálata közben, beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után a Szocialista Diákok Szövetségében kifejtett tevékenysége miatt kizárták az Egyetemről, emigrálni volt kénytelen. Grázba ment, és beiratkozott a grázi egyetemre. Ekkor még érdeklődése az elméleti fizikára irányult. Itteni tanulmányai során érdeklődése mindinkább a matematika felé fordult. Egyetemi tanulmányainak befejeztével, 1924-ben a grázi egyetemen doktorrá avatták. Doktori disszertációja a Laplace-féle differenciálegyenletekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyalt. A doktorátus megszerzése után megélhetési problémák jelentkeztek. Az 1919-es események következtében Magyarországon tanári oklevelet nem szerezhetett, igy a tanári pályán való működése egyelőre nem volt lehetséges. Éveken át sokféle foglalkozást űzött, majd 1926-ban a megélhetési gondok következtében Romániába ment. Ott középiskolában tanitott, és ugyanakkor fizetéstelen tanársegédként a bukaresti egyetemen matematikai előadásokat tartott, az akkor újnak számitó Lebesgue-féle integrálelméletről is. 1927-ben visszajött Magyarországra. 1928- ban engedélyt kapott arra, hogy beiratkozzék az Eötvös Loránd Tudományegyetemre a tanári oklevél megszerzése céljából. 1929-ben megszerezte matematika-fizika szakos középiskolai oklevelét, és 1930-tól különböző budapesti polgári iskolákban, majd gimnáziumban tanitott. Ezekben az években is folytatta matematikai kutató munkáját,
