József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1973-1974, Szeged
1973. október 10., I. rendes ülés
tárgyaiból, az eredményeik korlátáit nem a tanulók szorgalma és igyekezete, hanem as egyéni adottságokon kivül a középiskolai oktatás helyenként nem elég magas színvonala szabta meg. A fizikus vizsgabizottság felveti a felkészültség értékelésénél a középiskolák felelősségét abban a vonatkozásban, hogy a pályaválasztásnál megfelelően tájékoztatják-e a jelölteket a szakok speciális követelményeiről. A matematika-fizika szakos bizottság jelentése szerint a jelentkezők felkészültsége fizikából lényegesen jobb volt, mint az előző évben, viszont szembetűnő, hogy az iskolákban alig, vagy egyáltalán nem folyik kísérletezés /még a tagozatos osztályokban sem/ és a szakkörökön is általában csak feladatmegoldásokat végeznek. A pályázók szaktárgyi felkészültsége mögött messze elmaradt azok politikai tájékozott3ága9 Különösen kiütközött ez abban az esetben, amikor a jelölt a középiskolában számottevő KISZ funkciót látott el. A felvételi Írásbeli tételek értékelése A Művelődésügyi Minisztérium rendelkezése értelmében fizikából, valamint matematikából azok a jelöltek, akik május 12-én a közös érettségi-felvételi Írásbeli vizsgát nem tették le, országosan egységes tételek alapján, biológiából és idegen nyelvből egyetemenként! egységes tételek alapján, földrajzból és kémiából helyi tételek alapján tettek Írásbeli felvételi vizsgát. A vizsgabizottságok megállapitása szerint a központi fizika Írásbeli tételek a korábbi évek tételeihez viszonyítva jobbak voltak, lehetővé tették a jelöltek felkészültségben differenciálódását. A matematika központi Írásbeli feladatok nehezebbek voltak, mint a felvételre nem jelentkezettek írásbeli érettségi, tételei, ami arra vezetett, hogy a továbbtanulók az Írásbeli érettségi vizsgán gyengébb eredményt értek el. Ettől eltekintve a matematika Írásbeli tételek is kellő segítséget adtak a felvételi bizottságoknak a
