József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1973-1974, Szeged
1974. június 28., V. rendes ülés
- 3 -A gyakorlati foglalkozások minősítése élénken foglalkoztatja a hallgatóságot. Ezzel kapcsolatban sok nem a vizsgaszabályzatra vonatkozó, hanem tantervi, órarendi, a programokat érintő és didaktikai észrevételek is elhangzottak. Ezek egy jelentős része az eralitétt vonatkozásokban figyelemreméltóak. 7/ Igen szembetűnő, hogy a hallgatóság a szabályzat 16. pontjában foglalt jogával nem élt, részletesebben: egyetlen olyan esetről sincs tudomásunk, hogy az első vizsgaismétlésre bizottság kijelölését kérte volna valamely hallgató. Ez a körülmény annal is szembeötlőbb, mert a hallgatóság körében több oktatóról van olyan^vélemény, hogy túl szigorú, hogy gépiesen vizsgáztat stb. Eme véleményüknek a hallgatók különböző fórumokon /pl. a Diákjóléti Bizottságnál/ hangot is adnak. Talán nem mer élni a hallgatóság eme jogával? . 8/ Bár számszerű kimutatás nem áll rendelkezésünkre, mégis eredményesnek kel!}, minősíteni a szabályzatnak a megismételhető vizag'k számának korlátozására vonatkozó részét. Ezzel némileg sikerült az egyetemi tanulmányok folytatására nem alkalmasak kiszelektálása. Eelmerült annak a gondolata is, hogy az ilyen szelektáló szankciók számát szaporítani kellene. 9/iNagyon sok vitára adott alkalmat a miniszteri utasitás 11. pontja, amely szerint az átlageredmény kiszámításából ki kell zárni az eredményesen pótolt elégtelen osztályzatot. Miután ez elsősorban az ösztöndijak megállapításánál játszik szerepet, közelebbről erre a kérdésre ott térünk ki. 10/ A számonkérési formáknak az utasításban adott definíciói még nem váltak teljesen gyakorlattá. Problematikusnak látszik a kollokviumok, a záróvizsgák és szigorlatoknak a definíciókban adott módon való megkülönböztetése. Ezek a problémák elsősorban a tantervek készítésével kapcsolatosak, ezért ezek analízisét nem itt kell^elvégezni. Mégis a hallgatóság tudatában - egyébként többé-lcevésbé joggal - ezek a problémák együttesen vetődnek fel. A fentiek szerint a szabályzatot, beleértve a helyi szabályzatot is jónak tartjuk, alapvető változtatásra szükség nincs. A felsorolt problémák egy része finomabb, részletesebb szabályozást igényelne, kérdés azonban, hogy ezek a problémák ezen a módon oldandók-e meg. II. A Természettudományi Kar tapasztalatai a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatható állami támogatással kapcsolatos rendelkezésekről A jelenleg érvényben lévő úgynevezett ösztöndijrendeletek alapelveit 1968-ban fogalmazták meg, és egyéves Icisórlet alapján, amelyben egyetemünk is résztvett,1969-ben vezették be. Később a rendelkezések alapelveinek megtartásával 14-6/1972. /M. K. 19/ MM. szám alatt ennek egy javitott, módosított változata lépett életbe. A legutóbbi rendelkezés szerint az állami támogatás formái: a/ tanulmányi ösztöndij / általános és Népköztársasági/; b/ szociális /kedvezményes természetbeni juttatás, rendszeres pénzbeli juttatás, rendkívüli pénzbeli támogatás/; c/ szakmai gyakorlat idejére járó juttatás; d/ társadalmi ösztöndij.
