József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1962. szeptember 26., I. rendkívüli ülés

- 5 -2. Második napirendi pont: Jelentés az 1961/62.tanév II.félévi vizsgáiról. Dékán; A vizsgajelentés alapján megállapítható, hogy a hallgató­ság nem vette komolyan az oktatók kéréseit a rendszeres tanulás­ra vonatkozóan. A hallgatóság szerint az elmúlt években a reform következtében nőtt az oktatási anyag. A KISz részéről a hallgatók túlterheléséről panaszkodnak. Jó volna utána nézni, hogy a fenti­ek valóban igy vannak-e. Bejelenti továbbá, hogy az előterjesz­tett vizsga jelentés az éwé^i vizsgáknak teljes képét még nem ad­ja, csak a szeptember 15~i állapotot ismerteti. /Lásd 1. sz. mel­léklet./ Szabó professzor véleménye szerint a hallgató rossz vizsgáját min­­dig meg tudja indokolni. A reformmal kapcsolatban felhozott indok a III. éves vegyészhallgatók szigorlatával kapcsolatban nem áll fent és mégis nagy százalékú volt a bukás, s a bukottak más tár­gyakból is gyengébb eredményeket értek el. Budó professzor: Tapasztalata szerint a hiba a hallgatók hozzá­állásában keresendő. A gyenge eredmények okát szerinte a hallga­tók gyenge kifejező készségében és rossz gondolatfüzéseinél kell keresni. Sajnos, sok hallgató nem kelti az intelligens ember be­nyomását a vizsgák alkalmával, ügy látszik hallgatóink zöme nem alkalmas pedagógus pályára. Szalai professzor: A közelmúltban nem egy hallgató-csoporttal be­szélgetett, amikor az intézete előtt azok órakezdésre vártak. Meg­kérdezte tőlük, hogy a várakozás ideje alatt miért nem mennek be a könyvtárba és lapozgatják a szakmai irodalmat? Válaszuk az volt, hogy az fárasztó! A hallgatók rossz eredményét befolyásolja az is, hogy az utóvizsgaidőszakban vizsgázó hallgatók az órákra és a gya­korlatokra nem járnak el és igy az anyaggal nem tudnak megfelelő módon haladni. A hallgatóság nem veszi figyelembe azt, hogy az utó­vizsgaidőszak alatt is kötelesek órákra járni. Véleménye szerint a hallgatóság sok könnyítést kap és emellett állandóan túlterheltség­ről panaszkodik. Felveti, hogy a szigorlatok eredményességét a kol­lokviumok számának emelésével nem lehetne-e növelni? Ez a megter­helés lényegileg segitené a hallgatóságot és talán eredményes szi­gorlatokat hozna. Dékán: Tapasztalata szerint a hallgatóság a tanrendben lefektetett szabályzatokat nem olvassa el. ügy látja, jó volna a hallgatóságot figyelmeztetni, hogy 3 elméleti óráról való távolmaradás következ­ménye lehet az index aláírásának megtagadása. Greguss professzor megemliti, hogy tegnap,óráján 68 hallgatóból 9 hiányzott. Ez iá valószinüleg az utóvizsga következmérye. Véle­ménye szerint is a kollokviumok számát kár volt csökkenteni. Szin­tén azon az állásponton van, hogy a tárgy lehallgatása után abból kollokváljanak a hallgatók. Horváth János docens, tanszékvezető; Az elméleti fizika tantervi anyaga nem növekedett. Az évvegi vizsgákon feltűnően sok hallgató kért halasztást a második szigorlatból. A múltban ez a szám ala­csonyabb volt, de ugyanakkor magasabb volt a bukások száma. Az utó­vizsgán a hallgatók megfeleltek a követelményeknek. Láng Sándor docens: A Földrajzi Intézet aggódva látja, hogy a III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom