József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1962. szeptember 26., I. rendkívüli ülés
13- 6 -évfolyamnál kirívóan sok a bukás és a vizsgahalasztás. Ennek okát abban látják, hogy az egyes évfolyamok összetétele különböző. Az intézet szerint a II. éves hallgatók bukás arányát csökkenteni lehetne azzal, ha I. éven szigorúbb kézzel fognák őket az alap-kol• légiumokon. Az intézet az elmúlt tanév II. éves hallgatóival is jó eredményt ért el, amit annak köszönhetnek, hogy a hallgatósággal rendszeresen foglalkoztak. Ez a foglalkozás látszik meg a terepgya** korlatok dolgozatainak eredményeinél is. Az intézetben is sok a hiányzás az utóvizsga időszakában. ► Dékán felhivja a tanszékvezetők figyelmét, hogy a mulasztásokért elsősorban az intézet felelős. Az intézetnek kell intézkedéseket tennie a mulasztások csökkentése érdekében. Wagner professzor; Láng docens felszólalásával kapcsolatban a hiányosságok okát abban latja, hogy a több éves anyagot a hallgatók a szigorlatig elfelejtik és javasolja, hogy a második félév végén gyakorlatok keretében ismétlést vezessenek be az anyag felújítása céljából. Gre^uss professzor megemlíti, hogy a hallgatóság jobb eredményekre való serkentése érdekében az egyes évfolyamok és tárgyak eredményét a hirdető táblán ki kellene függeszteni, amivel —véleménye szerintambicionálni lehetne őket. Budó professzor: Ennek eredménye lehet az is, ha látják:, hogy vannak rosszabbak, a jók is lazítanak. 3. Harmadik napirendi pont; A Kar 1961/62. évi munkájáról. Dékán kéri a Kari Tanács tagjait, hogy a már kiküldött anyaghoz /lásd 2.SZ, melléklet/ szóljanak hozzá. Szabó professzor megemlíti, hogy az intézetben súlyos oktató-hiánynyal küzdenek. Az intézet 1 oktatói állást nem tud betölteni vagy azért, mert a jelölt nem alkalmas az állásra, vagy nincs jelölt. Az intézetben különösen nehézség mutatkozik a gyakorlatok vezetésében. A beszámoló azon részével kapcsolatban, amelyben a káderfejlesztésről van szó, javasolja, hogy az oktatók nevelését tervszerűbbé kell tenni. Ehhez azonban szükséges az összes tényezők jó akarata. A gazdasági ügyekkel kapcsolatban megemliti, hogy a Rektori Hivatal által hozott intézkedések nem javitják és segitik elő az intézetek munkáját. A legsúlyosabb megjegyzése a jelentéssel kapcsolatban az, hogy a Kar nem tudta megvalósítani a mai napig sem a Központi Kutató Laboratórium felállítását. A terv sajnálatos diszkriminációban részesül egyes intézmények részéről. A beszámoló fokozatos lépésekről tesz emlitést ebben az ügyben, de ezzel kapcsolatban —tudomása szerint— még semmi nem történt. Megemliti, hogy eddig intézetét büszkén mutogatta külföld előtt is, de pár év alatt a műszerezettség terén nagy lemaradás tapasztalható az ország más egyetemei és a külföldi viszonylatban. Mindenütt hallatlan fejlődés tapasztalható a műszerezettség terén, csak nálunk van nagymértékű lemaradás. A közelmúltban meglátogatta az intézetet egy szovjet akadémikus, aki eredményeit azokkal az eszközökkel érte el, amit már 5 éve kér az intézet és -tudomása szerint- a közeljövőben nem is fog megkapni. Hogy a budapesti egyetem műszerezettsége jó, azt megérti, hogy a debreceni egyetem miért kap 10-14-,000.000 forintot műszerek beszerzésére akkor, amikor a szegedi egyetem csak minimális összeget, azt nem. \
