Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 14., III. rendes ülés

Tanítási órán kívüli növelő munkába is bokapcsolódtak, igy pl. az általános iskolában vezették a fizikai példamegoldó versenyt, reszt­vettek osztályaikkal az iskola társadalmi munkájában. Úttörő és KISz-foglalkozásokba is aktivan bekapcsolódtak. A kémia szakos hallgatók szakmai felkészültségében negativum nem volt tapasztalhat ó. Azok a jelöltek, akik tudományos kutatónak és nem tanárnak készülnek, kezdetben kissé felülről kezelték, főlog az általános iskolai gyakorlatot. Gyakorlati munkájuk első szaka­szában nem fordítottak elég gondot a tanitási óra mogszorvezósóro és a vezetésben is inkább nagyvonalúak voltak. Azok a jelöltek azon­ban, akik szakmai tudásban talán nem járnak élen, de a tanitás sze­retető, a gyermekek szerete.te olmélyültté tette gyakorlati munkájukat (Hörömpő Ida, Kiss Erzsébet,). A jelöltek szakmódszertani felkészültsége elméleti vonatkozásban megnyugtatónak mondható. Alapvető szakmódszertani fogalmakkal álta­lában tisztában vannak, eljárásaikat többnyire a tudatosság jelle­mezte, ezt igazolja, hogy annak egyes lépéseit indokolták, továbbá, hogy egymás óráinak látogatását szükségesnek tartották. Nehezebben kiküszöbölhető problémát okozott általában a fogalmak kialakítása, azok elmélyítése, rendszerezése. Bár a hallgatók politikai, ideológiai felfogása helyes, a ,tárgyadta lehetőségeket mégis nehezebben ismerték fel, illetve csak 'kellő irá­nyítás segítségével tudták a tanulók életkorának megfelelően alkal­mazni. Ezek a hiányok azonban a gyakorló tanítások következtében fokozatosan megszűntek. A KISz- ás az úttörő munkába akti vám bekap­csolódtak, A biológia szakos tanárjelöltek szaktárgyi felkészültsége általában jó, természetesen nem minden hallgatónál egyforma mértékű. így pl. az általános iskolában tanítók azt állítják, hogy sok növényt és ál­latot részletesen csak tanitási gyakorlatuk során tanultak meg. A középiskolai anyagot igen jól ismerik, azonban hiányt jelentett is­meretükben, hogy egyetemi,tanulmányaik során eddig állatföldrajzot még nem tanultak. Előnyként jelentkezett, hogy a szakmódszertani ismereteket IV.éves korukban már megszerezték a jelöltek. Tudatos, tervszerű volt az óra megszervezése, vezetése, az uj anyag feldolgozása. A tanításban kiemelték-a fejlődés törvényszerűségeit. A világnézeti és politikai vonatkozású spontán kérdésekkel kapcsolatban egyesek ügyesen hasz­nálták fel a rádió, az újság híreit. ■Néhány gyengébb szakmai felkészültségű hallgató (Dimák Andor, Bugyi Ilona) alaposabb előkészítés és a zárótanitásig igen részletes ter­vezet készítésével tudott csak kielégítő munkát végezni. Többször fel kellett hívni figyelmüket arra, hogy nem elég csak a tankönyv anyagára támaszkodni a felkészülésben. A biológia szakos hallgatók fordítottak talán legnagyobb gondot az érzelmi, esztétikai nevelésre. A jelöltek közül többen nemcsak résztvottek az úttörő, illetve a KISz-foglalkozásokon, hanem önkéntes vállalással egy-egy foglalko­zást vezettek. A földrajz szakos tanárjelöltek szakmai felkészültsége jó. Ügyesen alkalmazzák a vall a. uh. v3 ^ u f grafikonokat és a munkafüzet különböző feladatait. Otthonosak a középiskolai anyagban. Mind politikai,mind gazdasági téron figyelemmel kísérték a legújabb földrajzi eredmé­nyeket, változásokat. Hiányosság tapasztalható azonban a nomonkla-Stencilszám: 110.

Next

/
Oldalképek
Tartalom