Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged

1962. február 14., III. rendes ülés

j-ura tekintetében, a földrajzi-nevek kiejtésében és Írásában. Ugyan­csak elég sok jelöltnél okozott nehézséget a történelmi tájékozottság hiányos volta, főleg a gazdasági földrajz tanításánál. Az oktatási' anyagban meglévő erkölcsi és politikai nevelési lehetősé­geket - főleg az általános iskolában tanítok - először igen magas szinten próbálták megmagyarázni. Később azonban helyes ideológiai ér­vek és bizonyítékok alapján mutattak rá a .tudományos igazságokra, a szocialista tervgazdálkodás magasabbrendüségére. A jelöltek a tanuló­kat az állandó újságolvasásra nevelték és időnként azt ellenőrizték. Énnek ellenére- több jelölt ideológiai felkészültségeKformális, tan­­könyvizü. eléggé Általában megállapítható, hogy a különböző szakos hallgatok a tanítá­si gyakorlatok megkezdésekor is megfelelő kísérletező készséggel ren­delkeztek. Azonban a bemutatásban és a kísérletek: elemzésében kívána­tos fokot csak a tanítási gyakorlatok végére érték el. A fizikusoknál előfordult, hogy a tankönyvben ismertetett kísérletnél többet tudtak bemutatni. Ugyanakkor bizonyos fokú járatlanságot ta­pasztaltak a gimnáziumban gyakorlóknál az elektromosságtannal kapcso­latos kísérleteknél. Eredményesen dolgoztak a jelöltek a szjsrtór fejlesz tésben is. A kémia szakos hallgatok modelleket, fali képeket /"eszközöket készítettek. A fizikusok, főleg az általános iskolában gyakorlók, ugyancsak több esz­közt állítottak össze. Örvendetes a jelöltek munkájában az a törekvés is, hogy a frontális kísérletezés és a tömeges szemléltetés módszerét is szívesen és eredményesen alkalmazták, sőt a szükséges anyagot, pl. növények begyűjtését maguk végezték. A jelöltek órájukra igen lelkiismeretesen készültek fel. Egyetlen e­­setben sem fordult elő, hogy a szakvezető tanárnak át kellett volna venni az óravezetést. Természetes, hogy mind az óra szervezésében, mind vezetésében a pedagógiai tudatosság nagy mértékben függ a jelöl­tek személyi adottságaitól is. Általánosan jelentkező probléma a vilá­gos, rövid, érthető, gondolkodtato kérdések megfogalmazása és a ta­nulok gondolatvilágához való alkalmazkodás. A jelöltek kezdetben részletes tanítási tervezetet készített ele« Egye­sek azonban már a 4., 5. óra után tanítási vázlattal taníthattak. A szakvezető tanárok tudatosan adtak lehetőséget a jelölteknek önálló gondolataik megvalósítására, r Legtöbb nehézség az órák elemzésében mutatkozott. A komplex oraelem­­zési készséget aránylag könnyebben elsajátították, azonban a speciá­lis szempontok szerinti elemzés szinte egész idő alatt nehezen ment. A hallgatok magatartása, munkafegyelme terén semmi kifogás nem merült fel. (Egy jelölt, Beck Iván, kém,-fiz. szakos hallgató korábbi fegyel­mi vétsége miatt 1961. december 13-tol nem látogathatta a tanítási órákat.) Megjelenésük kifogástalan, munkához való viszonyuk, az előző évekhez viszonyítva, példaszerűnek mondható. Szakvezetőjükkel szemben tiszte* lettudok, udvariasak voltak. A tanulókkal is igen helyes kapcsolatot alakítottak ki. oránkivüli beszélgetések, családlátogatások, gyengébb tanulok korrepetálása, szakkörökön, egyéb iskolai rendezvényekbe való aktiv bekapcsolódás közvetlenné tette tanítványaikkal való foglalkozá­sukat. Érdeklődtek a politechnikai képzés iránt, látogatták az üzeme­ket és az iskolai tanműhelyeket. 13 jelölt résztvett a középiskolai kollégiumi nevelőtanári képzéssel kapcsolatos gyakorlaton s bár ők mentesültek az islcolánkivüli politechnikai nevelőmunka alól, ennek el­lenére abban mindnyájan resztvettek. Stencilszám: 119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom