Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. február 14., III. rendes ülés
_ c „ vxeví £^xévi iskolai gyakorlatát. Félévi munkájukat összegezve megállapítható, hogy a jelöltek iskolai oktató-nevelő munkájukat fokozatosan mind nagyobb buzgalommal, hozzáértéssel és önállósággal végezték. Ez igen sokat jelentett hivatásszeretetük elmélyítésében. Pozitívumként emelhető ki, hogy az általános iskolában gyakorló tanárjelöltek egyre inkább meglátják és megszeretik az általános iskolai oktató-nevelő munka szépségét és döntő többségük kijelentette, hogy a jövőben szívesen fog általános iskolában is tanítani. Örvendetes a gyakorló általános iskola nevelőtestületének az a megállapitása is, hogy bár a tanév első felében döntően a tanárjelöltek tanítottak a felső tagozati osztályokban, ez nem ment az iskola oktató-nevelő munkája színvonalának rovására, mert a tanulók az általános tanulmányi színvonalat a tanítási gyakorlatok befejezésekor is megtartották. A hallgatók szakmai és pedagógiai felkészültsége - az elmúlt évekhez viszonyítva - további haladást mutat. Általában jól ismerik a középiskolai és az általános iskolai anyagot. Olvasással, érdekes anyagrészek felkutatásával, szemléltető eszközök készítésével órájukat érdekessé tették és színvonalát emelték. Kirívó hiányosságként említhető meg, hogy a biológia-kémia és a biológia-földrajz szakos tanárjelöltek - átszervezési és tantorvmódositási okokból - általános didaktikát nem hallgattak. A matematika szakos hallgatók szakmai felkészülésében különösebb hiányosság nem mutatkozott. Munkájukban előnyt jelentett, hogy a szakmódszertani órákon a középiskolai témakörök megbeszélésére, az összefüggések tudatosítására gondot fordítottak. Egyesek - főleg az általános iskolában tanítók - jó szakmai felkészülésük ellenére is nehezen tudtak "leszállni" a tanulók értelmi színvonalához. Mások az ismeretek átadásában pontatlanok voltak, pongyola mondatszerkesztós, sőt helyesírási hiba is előfordult (Hámori Idám, Varga Ottó). Világnézeti, politikai magatartásuk, illetve annak az oktató-nevelő munkában történő megnyilvánulása igen pozitívnek mondható. Emlitést érdemel, hogy Varga Ottó, aki az érettségi után a bányában szerzett tapasztalataival igen jó hatást gyakorolt a tanulókra. A jelöltek látogatták a KISz, illetve úttörő foglalkozásokat, rendezvényeket, sőt az általános iskolai úttörők örsi foglalkozásain és rajgyüléseken irányítóként is bekapcsolódtak a munkába. A fizika szakos tanárjelöltek szakmailag szintén elég jól felkészültek. A középiskolai anyagot általában ismerik. A következő anyagrészekben azonban több jelöltnél tájékozatlanság volt tapasztalható* nyomásegysógeknek és azok átszámításának ismerete, elektromos motorok, 5 fázisú indukciós motorok, a fizika történeti és egyes technikai részei. Az általános iskolában gyakorlóknál nehézséget okozott kezdetben,hogy nem ismerték sem a tantervét, sem a tanítási anyagot. Szakmódszertani ős pedagógiai felkészültségük megfelelő. A gimnáziumban gyakorló fizika szakos hallgatók egy részénél a szakmódszertani képzettség formális. (Pl. ismerik a fizikai feladatok megoldásának módszerét, mégis vétenek ellene.) Nehezen ismerték fel a rokon-témák közötti koncentrációt, több esetben egyszinten tárgyalták a lényeges és lényegtelen kérdéseket. Általános nehézségként jelentkezett a jelölteknél a tábla képének megtervezése. Helyes és alapos idoolódiai felkészültségük mutatkozott meg abban, hogy tanításaikban az erkölcsi-politikai nevelési lehetőségeket mindenkor megkeresték és ezt természetes módon tanításaikba be is építették. Stencilszám: 113*
