Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. június 13., V. rendes ülés
~ p .. ✓ sonló okoktól az Altalanos és Fizikai Kémiai Intézet javasolja, hogy az V. évben már ne legyen szaklaboratórium, ill. speciális kollégium, hanem a hallgatók csak a szakdolgozat készítésével és az iskolai munkával foglalkozzanak. Lényegében ugyanez az álláspontja az Állattani Intézetnek is. Az Állatrendszertani Intézet véleménye szerint a jelenlegi V. éves hallgatók gyakorló gimnáziumi munkáját megneheziti az,hngy ezek a hallgatók állat-földrajzot egyáltalán nem hallgatnak. A Növényélettani Intézet megítélése szerint a tanárképzés egyetemünkön igen eredményes, de a biológia középiskolai oktatása meglehetősen elvont, "könyvizü", ami főként a jelenlegi tankönyvre vezethető vissza. Az Embertani Intézet megállapitása szerint "Hallgatóink^szakmai tudása kielégítő, de annak alkalmazásában nehézségek mutatkoznak”. A Földtani Intézet szerint a hallgatók földtani tudása jelentősen megkönnyíti a természeti földrajz tanitását is. A Bolyai Intézet nehezményezi, hogy az Intézetnek a gyakorló iskolákkal nincs szervezett kapcsolata, mert javaslatai ellenére sem bizták meg az Intézet egyik tagját szakfelügyelet ellátásával. e/ A levelező oktatás kérdéseivel a kari reformbizottságnak Szalai István professzor elnöklete alatt álló szakbizottsága foglalkozott; Szalai professzor a decemberi kari tanácsülésen számolt be a levelező oktatás helyzetéről. Ez a jelentés, valamint az azóta szerzett tapasztalatok tanúsítják, hogy a levelező oktatásban - a jelentős eredmények mellett - fennállnak súlyos nehézségek is, igy pl. a jegyzetellátisban, a gyakorlatok tartásában, a terepgyakorlatok szervezésében és anyagi vonatkozásaiban, a hallgatók felkészültségében, a hallgatókat terhelő költségekben, az elszállásolásban, az intézetek megterhelésében stb.. Ezeken a nehézségeken nemcsak állami szerveink igyekeznek segiteni, hanem társadalmi szerveink is. Az Egyetemi Szakszervezeti Bizottság pl. január hónapban kérdőivek segítségével felmérte a levelező hallgatók helyzetét, és a válaszokat összesitő jelentését felsőbb szerveihez továbbította, ahol annak tárgyalása jelenleg folyamatban van. A reformbizottság a szakmai gyakorlatok terveinek összeállításával kapcsolatban foglalkozott a földrajz-biológia szakos levelező hallgatók terepgyakorlataival is; .javaslatait és költségvetés tervezetét az Mihez eljuttatta. A programok elkészítésének szempontjából a levelező-oktatás nem jelent külön feladatot, mert a kétféle képzés egyenértékűségének elve alapján a levelező hallgatók tanulmányainak'1 programja lényegében nem különbözik a nappali hallgatók tanulmányainak programjától. f/ A Pártszervezet kezdeményező készségére és a tanszékvezetők felelősségébe vonatkozólag már lényegében feleletet adtunk a 3/b., ill. 5/a. pontokban. A kari pártszervezet segitő készsége az emlitetteken túlmenően abban is megnyilvánult, hogy a reformbizottság megerősitésére javaslatot tett, és ennek eredményeképpen a Kar dékánja a reformbizottságba delegálta elnökhelyettesként Szalai István professzort, állandó tagokként pedig Sipos György tanszékvezető adjunktust, kari ideológiai felelőst és Juhász János adjunktust, a pártvezetőség tagját. A tanszékvezebők felelősségérzetének növekedése nyilvánult meg a programviták gondos előkészítésében, lefolytatásában és abban is, hogy a tanszékvezetők többször részt vettek a rokon tanszékek reformvitáiban, ill. azokon tanszékeiket gyakran képviseltették. A felelősségérzet általában nemcsak szakmai területen, hanem a szaktárgyak ideológiai vonatkozásainak megvitatásával kapcsolatban is megmutatkozott,igy pl. a tanszéki ideológiai viták alkalmával. Stencilszám: 6
