Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1960-1961, Szeged

1961. január 24., II. rendes ülés

Rédei professzor a beszámolóval kapcsolatban megjegyzi, hogy az I. éves mat.-fiz. szakosok között több jóképességüjhallgató van, de sajnos sok a gyenge is. A hallgatókkal történt beszélgetéseink so­rán megállapította, hogy a hallgatók a középiskolákban megszerették a matematikát - benne a rendszerességet - de a lényeget nem képesek felismerni a tárgyban. Kéri, hogy tegyék lehetővé azok számára, akik rosszul választották meg szakjukat, az áttérést más szakra. Dékán Rédei professzor felszólalására kifejti, hogy az intézet okta­tóinak feladata, hogy az I.éves hallgatóknak a nehézségeik leküzdé­séhez minél nagyobb segítséget adjanak. Egyetemünk egyik főfeladata, hogy minél több középiskolai tanárt képezzen, mert általános és kö­zépiskoláinkban sok a képesítés nélkül működő nevelő, és általában nagy, éppen e szakon, a tanárhiány. Budó professzor megemlíti, nem lehetne-e iránymutatást adni az egye­temre készülő hallgatóknak a középiskoláikon keresztül egy, a Kar ál­tal összeállított pályaválasztási tájékoztatóval. Dékán: Készülőben van egy tájékoztató összeállitása, amely részlete­­sen ismerteti a Kar intézeteinek képzési feladatát és ez segítséget fog nyújtani az egyetemre készülő, végzős középiskolásoknak a szakok megválasztásában. Kalmár professzor az I. félévi vizsgák ismertetésével kapcsolatosan megállapítja, hogy a vizsgaszinvonal javult, de igen széles a polari­záció, sok a jeles és az elégtelen. Az anyag csökkentése - megállapí­tása szerint - nem hat minden hallgatóra. A kötetlen vizsgarendszer helyes, visszaélésre nem ad lehetőséget. Javasolja, hogy a vizsgalapokra a vizsgázás időpontját vezessék rá és ha a hallgató a megjelölt időpontban nem jelenik meg a vizsgán, a "nem jelent meg" bejegyzés kerüljön a vizsgalapra, örvendetes, hogy a jelenlegi vizsgarendszer mellett sem estek szét a csoportok, meg­van a kollektiv szellem és a segités. Megállapitása szerint a gondol­kodási idővel a rossz képességű hallgatók nem tudnak mit kezdeni. Saj­nos nem sikerült megnyerni a hallgatókat az év-közbeni tanulásra, ami akadályozza azt, hogy az órákon az előző órák anyagára lehessen épi­­teni. Az I, éves hallgatók csoportbeosztása igen heterogén. Az arányos elosztást a félvételeknél megnehezíti az iskolák közötti nivókülönbség, ezért kérése, hogy utólagos tapasztalatok alapján az I.éveseknél évköz­ben lehessen változtatni a csoportbeosztásokon, örvendetesnek tartja, hogy a végzős hallgatók tanitási gyakorlataikat az előirt óraszámnál lényegesen magasabban teljesítették, de fél, hogy a túlzott tanitás a másirányu, szintén fontos munkájuk hátrányára lesz. Megjegyzi, hogy először fordul elő a középiskola részéről az a kifo­gás, hogy a tanitási gyakorlatokon résztvevő hallgatóink matematikai gondolkodása hiányos. A maga részéről ezt már régebben felvetette és szükségesnek tartja az első év elején egy "általános bevezetés a ma­tematikába" cimü előadás beállítását, ami elősegítené a matematika megismerését. Különben a Rédei professzor által elmondottakkal nem ért egyet, t.i., men. A beiskol , ért sajnos inkább a mérnöki pályára megy a fiatalság. Helyesnek tartaná ha a Karon az al kalmazott matematikus képzés az első évfolyamtól kezdődően indulna meg s az erre jelentkezők számával csökkentenék a tanári szakra ké­szülők számát. hogy tehetség hallgatók az egyete-

Next

/
Oldalképek
Tartalom