Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. július 8., V. rendes ülés
A hallgatók politikai álláspontját mutatja a társadalmi munkában való egységes részvétel és az ott mutatott becsületes helytállás. 6. A tanárképzés problémái, különös tekintettel a reformprogramra és a gyakorlati képzésre. A tanárképzés fontosságát Karunkon mind jobban elismerik, a professzorok és az oktatók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a felmerülő kérdések iránt. Igazolja ezt a tanárképzés ügyeivel foglalkozó kari üléseken és egyéb megbeszéléseken tapasztalható nagy aktivitásuk, számos jó javaslatuk. Ebben a tanévben már minden évfolyamon az ötéves képzésre megállapított rend szerint folyt az oktatómunka, de V.éves hallgatóink a jelen tanévben még nem voltak, és ennek következtében iskolai tanítási gyakorlat sem volt. Az alacsonyabb éves hallgatók iskolai látogatása /hospitálása/ azonban egész évben folyt; ezt a Nevelés tu dományi T arbék szervezte és irányú.tóttá. Az élet igényeinek jobban megfelelő, gyakorlatibb képzést segítette elő az, hogy elég sok hallgatónk bekapcsolódott a gyakorló gimnáziumban számukra megindult politechnikai munkába /pl. motor-szerelés, villanyszerelés/, és ezt a munkát igen nagy" kedvvel végezték. A világnézeti nevelőmunka aktívabbá tételének, illetve kiszéle sitésének érdekében a Kar tervbe vette csillagászati szakkör létesítését. Az elgondolások szerint a Béke-épületnek erre a célra épült torony-helyiségében, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak a terraszon lévő távcsövével a munka már szeptembertől kezdve megindítható lenne, ha az Általános- és Fizikai Kémiai Intézet műhelye részére megfelelő helyet sikerülne találni. Különös gonddal mérte fel a Kar .a felsőoktatás reformjának előkészítése során a teendőket. A Kar mindenek előtt kari reformbizott'ságot hozott létre, amelynek feladata a kari ütemterv elkészítésén kivül az egyes albizottságok, ill. tanszékek által tett javaslatok összegezése és a Kar elé terjesztése volt. A reform ügyeivel való foglalkozásnak a Karon kialakult módjával a Művelődésügyi Minisztérium teljes mértékben egyetértett. A tanszékek, valamint az emlitett bizottságok az -‘Irányelvek a felsőoktatás reformjához'* cimü anyagot alaposan megvitatták; a Kar valamennyi oktatójának alkalma volt arra, hogy nézetét kifejtse. A felsőoktatási reformmal kapcsolatos kérdéseket a Kar külön is megvitatva a III. rendkivüli /a reformbizottság tagjaival és a szakbizottság titkáraival kibővített/ kari tanácsülésen, és ennek eredményeképpen a 77/3- 1960.ttk.sz. iratban felterjesztette megjegyzéseit és javaslatait. Ez a felterjesztés az irányelvekhez és az irányelvek szövegezéséhez fűződő megjegyzéseken kivül tartalmazta a Karnak a szakaai gy akorlatokkal kapcsolatos elgondolásait, — amelyek közül véleményünk szerint különösen a komplex terepgyakorlatokra tett javaslat érdemel figyelmet —, továbbá a bevezetendő kísérletekre vonatkozó javaslatait, Az egyik ilyex. kisérlet a falusi iskolákban végzendő iskolai gyakorlat bevezetése lenne. Igen sokat foglalkozott a Kar annak az átmeneti tantor nők az elkészítésével, amely már a felsőoktatási reform széliemében kivanta megoldani a reform bevezetéséig terjedő időszak képzési feladatait. Az átmeneti tantervek kialakitásánál egyebek között az az elgondolás szolgált alapul, hogy a minden hallgató számára egyaránt kötelező tananyagot a Stencilszámi 6793°
