Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1959-1960, Szeged
1960. július 8., V. rendes ülés
/IX o- 6 -* A 31149/1959*M,M., ill. 1790/1959.R.számú rendeletekkel kapcsolatban megemlítendő, bogy Karunkon mindössze 3 olyan oktató van, akik nem Szegeden laknak: Szabó Zoltán professzor, Korpás Emil, Lipták Pál,Láng Sándor és Gál Dezső docensek. Nevezettek az emlitett rendeletben előirt időt /általában azonban ennél többet is/ munkabelyükön töltik, és ha hivatalos elfoglaltság miatt távol vannak, ezt a dékánnak bejelentik; az utólagos igazolás szükségessége csak egy esetben merült fel. 5« A hallgatók politikai és világnézeti arculata. Erre a kérdésre vonatkozólag saját tapasztalataink, a kari KISZ szervezettől bekért jelentés és a kari KISZ titkárral való beszélgetés alapján a következőket mondhatjuk: Az ellenforradalom után az általános helyzetnek megfelelően az egyetemi hallgatók között teljes politikai zűrzavar uralkodott. Csak néhányon láttak tisztán, a nagy többség nem mert vagy nem tudott véleményt nyilvánítani, a hangulatot a jövőtől való félelem uralta, ami cinizmust eredményezett. A politikai konszolidáció a hallgatóság megnyugvását is magával hozta. Egyre többen látták tisztán a történteket es a legkiválóbbak megalakították a Kari KISZ szervezetet. A kari KISZ szervezet létszáma azóta egyre nő és jelenleg a hallgatóság 63 L/o-át tömöríti soraiba. Ez lehetővé teszi, hogy a KISZ • hallgatóság politikai hangulatát irányítani tudja. A politikai tájékozottság általában kielégítő. A hallgatók ujságo»* kát járatnak és azokat olvassák is,' rádiót hallgatnak, a kollégiumokban a napirenden lévő politikai kérdéseket rendszeresen megvitatják. Politikai állásfoglalás szerint a hallgatóság között a következő rétegződés állapítható meg: A- / o {r£-$ € ~~~ ^ a/ sokanb'á~párt es a kormány politikáját magukénak vallják és harcolna! érte, b/ mások alapvető kérdésekben egyetértenek, a kivitelezés módjában azonban fenntartásaik vannak. Ez a réteg nagyobbrészt passziv. Ürömmel állapítható meg, hogy cinikus megnyilvánulások csak elenyésző számban akadnak, és ezeket a hallgatóság nagy része elitéli.Ellenséges nézetekkel és nacionalista megnyilvánulásokkal nem találkozunk. A hallgatóság jelentős részére jellemző, hrgy náluk a marxista tantárgyak elsajátítása nélkülözi azok érzelmi alapját, «3 e tárgyak mint 'kötelező tantárgyak” szerepelnek. Vallásos hallgatóink zöme elveti a tételes vallásosságot. Náluk a vallásosság fennmaradását a következő körülmények okozhatják: pillanatnyi sikerért /vizsgák előtt/ 'földöntúli erők ' segítségét kérik:, nem tudnak szabadulni a vallásos nevelés hatása alól, vagy nem akarnak a szülőkkel szembehelyezkedni. A hallgatók hajlamosak arra, hogy a szocialista kultúra egyes gyengébben sikerült darabjaiból általános következtetéseket vonjanak le. Még mindig vannak olyanok —bár elenyésző és egyre csökkenő számban—, akik a nyugat kulturális és technikai eredményeit fenntartás és a szocialista országok eredményeivel való összehasonlítás nélkül -*a világon elsőknek” fogadják el. A polgári erkölcs maradványai még 7 akadályozzák a jó közösségek kialakulását. /Egyéni érdek,helyezkedés,viselkedés,öltözködés./ Stencilszám; 6792.
