Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. május 16., IV. rendes ülés

2.sz.melléklet a.- .jegyzőkönyv 30.pont,-iához. NEVELÉSTUDOMÁNYI LÉLEKTANI INTÉZET, SZEGED Tár.coics Mihály utca 2 szám. ( Másolat. A Természettudományi Kar tanárszakos hall­gatóinak gyakorlati pedagógiai képzése. a III, és IV.éves tanárszakos egyetemi hallgatók gyakorlati peda­gógiai képzése ebben a tanévben jelentősen megváltozott formában került lebonyolitásra. Egyik jelentős változás az volt, hogy a III. évesek hospitálási idő­je egy hónappal korábban, már'december hónapban, sorrákerült• elsősoi bon abból a szempontból mutatkozott előnyösnek, hogy a hallgatók olyan időszakban kerültek ki az iskolákhoz, amikor az ott folyó oktató-nevelő munka természetes menetét különösebben nem zavarta még meg a félévi bi~ zonyitványosztást megelőző nagyobb arányú összefoglaló és számonkérő mu ka. Ez a körülmény egyébként III.éves hallgatóink hospitálási eredményé erősen érezhető is volt. A legjelentősebb.változást azonban lényegében a kétszakosságra vált áttérés jelentette._Ezzel ugyanis jelentősen megnövekedtek a gyakorlati képzéssel kapcsolatos föladatok, a nehézséget azonban az okozta, hogy ezeket a feladatokat a régi szűk keretek között -3, illetőleg 5 bét alatt- kellett megoldanunk. Ennek a követközmenye azután aí volt, hogy legnagyobb gonddal és körültekintéssel, a rendelkezésre álló idő minél gazdaságosabb kihasználásával, kellett megszerveznünk és lebonyolitanunJ a gyakorlati pedagógiai képzést. A III.évesek gyakorlati pedagógiai kiképzése. A Neveléstudományi Intézet a T.T.K, intézetek szakdidaktikusainak és a gyakorló gimnáziumok igazgatóinak, valamint szakvezetőinek bevonásé val készitette el a III,évesek gyakorló iskolai munkájának a tervét. A feladatok megoldásához felhasználtuk az elmúlt évek jó tapasztalatait, de o. kétszakosság miatt szükség volt uj - a feladatok megoldását meg­könnyítő --elgondolások megvalósítására a sikeres gyakorlati képzés ér­dekében. Ezért vezettük bo az u.n. hospitálási órarendet a hallgatók srá mára. Ennek a lényege az volt, hogy hallgatóink -a számukra összeállítói órarend szerint- napi 5 órát töltöttek a gimnáziumokban a szakvezetők irányításával. Ebből az 5 órából 1-1 órát hospitáltak a szaktárgyak órá­in, 1-1 órában megbeszélték és elemezték a látottakat, ezen kivül még egy órát töltöttek más tárgy óráján,' osztályfőnöki és gyakorlati órákon. _gy a T.T.K. hallgatói látogattak pl. magyar és történelem órát is egy­­egy alkalommal. Ennek a célja az volt, hogy hallgatóink megismerkedjenel a humán tárgyak óráin folyó értékes munkával is. A tapasztalat azt iga­zolta, hogy az elgondolás megvalósítása hasznos volt. Természetesen a fennmaradó további egy-egy órát szaktárgyi hospitálásra használták fel. A hospitálás lebonyolításával kapcsolatosan különös gondot fordí­tottunk arra, hogy - miután igen rövid idő állott rendelkezésünkre - a meglátogatott órák megfigyelése, megbeszélése, illetőleg elemzése minél alaposabb és eredményesebb legyen. Úgy gondoltuk, hogy a hospitálás ered mányosségét a jó szervezésen túl elsősorban a jól előkészített megfigye­lő tevékenység és a komoly elemző munka biztosíthatja. Ennek érdekében u.n. óramegfigyelési, illetőleg óraelemzési sz empont gyűjt eményt adtunk ki hallgatóinknak és szakvezető tanárainknak sokszorosított formában. A tapasztalat az, hogy az útmutatók jó felhasználásával, gondos zakvezetői irányítással megfelelő eredmény érhető el. Természetesen, ■ után első kísérletünk volt ezt, jelentkeztek a nehézségek is, amelyek a Mezősi dékánhelyottes 35 példányban. Stvhci lazám 39^9»

Next

/
Oldalképek
Tartalom