Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1955. január 26., V. rendes ülés
továbbá egyes tanszékeink^ a hallgatóság részéről s specialis előadások és a szakszemináriumok iránt megnyilvánuló érdeklődést. Meg keli azt mondanunk, hogy elsősorban azokban a hallgatókban ébred f el a több tudás vágya, akik pályájukra önként, tárgy szere tétből léptek, Nem gondjuk ezzeP azt, hogy iaőv*l nem válhat az a kép Karunkon általánossá, ehhez azonban m^g,hosszabb, következetes nevelő ralinkéra van szükség. Az érdeklődés fokozását feltétlenül elősegítené véleményünk^ szerint az, ha a fakultatív’ előadások érdemjegyeit az általános tanulmányi eredménybe beszámítanak. Az önálló munkára való nevelés fokozottabb mértékben valósult meg a gyakorlatokon is. Az érdeklődés felkeltését helyesen oldották meg azokon a tanszékeken, ahol gondot fordítottak a gyakorlati anyag felfnssitesere, a gyakorlatok színesebbé tételére, az egyes hal igátok, illetve csoportok szamára témakörön belül különböző feladatokat osztva ki. Altaians gyakorlat,volt tanszékeinken, hogy a gyakorlatokkal kapcsolatos elméleti vonatkozású kérdéseket a gyakorlat előtt a gyakorlat vezetőiével megbeszélték és ugyancsak megbeszelték a végzendő ieladatokat is, láttunk törekvést arra is, hogy a hallgatók a gyakorlat anyagára,irodalom jegyzetek stb; alapján önállóan készüljenek i el, sőt felsőbb éves, fejlettebb hallgatók számara ideesnnyelvü irodalmat is jelöltek ki. Ez a megoldás az elmelet^ ben tanultait f elelevenitésére, az összefüggések meglátására. a lényeg,kiemelésére, a legfontosabb szakirodalom megismerésére készteti hallgatóinkat. Mind az előadásokon, mind pedig a gyakorlatokon az oktatók fokozottabb súlyt fektettek, különösen a tanárié lölteknél - a helyes előadáatechnika kifejlesztésére. Félévközi beszámoltatásoknál, a félévi vizsgáknál egyaránt megkövetelték a hallgatóktól, hogy feleletük mind szakmai» mind előadásmod szempontjából helytálló legyen. Ezen a téren még sokKivárni való. A fokozottabb önállóságra való neveléssel egyidejűleg Karunkon megtörtént a középiskolás módszerek teljes felszámolása. Villámoolgozatot tanszékeinken már nem Írattak, a zárthelyi dolgozatot pedig egy-egy témakör lezárásakor a hallgatókkal előre közölt időpontban Írattak ott, ahol ezt a tárgy természete megkívánta, A hallgatók elméleti felkészültségének ellen» őrzésé a gyakorlatok alkalmával történt még. Az uj_ módszertani elvek megvalósitásának több tárgyi akadálya nyilvánult kon. Különoi lett az ciális fi nyilvánul sok tárgynál a tanulmányi csoportok magas létszámának karos hatása, ugyanis nem nyílik kellő lehetőség a hallgatókkal történő egyéni foglalkozásra. Az önálló munkára való nevelés egyik akadálya hallgatóink idegen nyelvi ismereteinek hiányos volta. Hallgatóink jó része,négy évi tanulás után sem jut előre annyira az orosz nyelv elsajátításában, hogy orosz nyelvű szakirodalmat önállóan feldolgozni képes Lenne-. Még fokozottabb a nehézség’ a nyugati nyelvek területén. A hallgatóság megfelelő felkészülésének biztosítása érdekében tanszékeink megadtak a konzultáció lehetőségét, azonban okulva a több évi tapasztalatokon, azon u.i., hogy éppen azoic nem látogatják a konzultációkat, akiknek arra a legnagyobb^szükségük volna, a gyenge előmeneteiü hallgatók számara kötelezővé tették. Helyesnek találjuk egyes tanszékek konzultációs módszerét, azt u.i., hogy a felmerült problémára előzőleg a résztvevőkkel
