Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1955. január 26., V. rendes ülés
gán egyetlen bukás sem történt. Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet. Az intéze-t vezetője intézeti értekezleten_vitatta meg a gyakorlatvezetők felelőségének kérdését, amely^szakmai vonatkozással kapcsolatosan a laboratóriumi balesetek megelőzését a hallgatók ovatos, de biztos anyagkezelését hangsúlyozta ki. Az intézethez tartozó szakérettségis hallgatók helyzetét feltérképezték s igy a hallgatók előmeneteléről, problémáiról állandóan tájékozódtak és hathatós segítséget biztosíthattak részükre. A félév végi kiértékelés egyöntetűségét azzal biztosították, hogy az egyes csoportok gyakorlatvezetői azonos ütemterv szerint, azonos ellenőrzési módokkal foglalkoztak a hallgatókkal. TTl\. Idegennyelvi Lektorátusa. A félév megindulásakor úgy szervezték meg az egyes tanulócsoportokat, hogy az egyforma előképzettségű hallgatók kerüljenek egy-egy csoportba. Az egyes évfolyamok tematikáit elkészítették m^g a félév megkezdése előtt s a III. évfolyamú haladó hal1- gatók_számára uj szakszöveg-gyűjteményeket készítettek." Nem tudták megvalósítani munkatervük azon pontját, amely szerint a félév folyamán egy közös módszertani értekezletet tartottak volna, ’a másik két Kar lektorátusával, mivel ezt a Jogi- és Bölcsészettudományi Karok lektorai nem tartották szükségesnek. Havonta tartott értekezleteiken azonban rendszeresen referált egy-egy lektor az előre kitűzött módszertani,illetve _ nyelvészeti témáról. A referátumok témái az önálló forditáskészség kifejlesztésével, a fordításelmélet kérdéseivel, illetve a szóképzés tgrammatikájával foglalkoztak. A Kari Módszertani Bizottság az alábbiakban számolhat be a kari intézetek ok'tato-nevelp munkájáról* különös tekintettel az uj módszertani el- ■ vek megvalósítás ara, a nevelő munka továbbfejlesztésére. Amint már korábbi tanácsülésen a kari tanács megtárgyalta a Módszertani Bizottság jelentése alapján, az uj módszertani elvek megvalósitása a Karunkon folyó oktató munka gyakorlati megvalósitásaval szemben nem sok uj követelményt támasztott. így az uj módszertani elvek megerősítették, hogy Karunkon az oktató-neveLo munka helyes irányban folyt, e mellett az oktató-neveLő munka további fejlesztésének határozott irány-t szabtak. Az uj módszertani elvek jelentősége a továbbiakban abban mutatkozott,meg, hogy a tanszékek előadói előadásaikban a korábbi félévek gyakorlatától eltérően nem törekedtek a központi jegyzetekben, tankönyvekben foglalt anyag maradéktalan előadás ara, hanem több időt fordítottak a lényeges részek több oldalról történő megvilágítására, igy az alapos megértetés mellett lehetőséget nyújtottak, sőt rá szorítottak, a hallgatóságot bizcn nyos fokú önálló munkára is. Másrészt az elmélet és a,gyakorlat közötti kapcsolat nagyobb fokú elmélyítését jelentette az a tény, hogy az előadásokban mind gyakrabban történt hivatkozás népgazdaságank egyes termelési ágainak problémáira, az előttünk álló feladatokra. Az uj módszertani elvek szellemében végzett oktatómunka eredményeként feltétlenül előrehaladást tettünk a hallgatóság Önálló munkára való nevelése terén is. így pl. tö^b tanszékei) megvalósították, hogy a hallgatók egy-egy anyagrész lezárása után önálló jelentkezes a lápján kis előadás ok tartására vállalkoztak, maguk végezvén el, a tanszemelyzet segítségével az irodalmazást és azjLrodalom alapjánaz előadás 033 ze^l Utasát. De ez nemcsak az egyes, az előadás tartására vállalkozó hallgató önálló munkáját követelte meg. hanem az előadással kapcsolatos megbeszélésbe a csoport tagjai is bekapcsolódtak. Bz is azt,mutatja, hogy gondola tkeltő előadások, a hallgatóságot a kötelező munkán túli feladatok vállalására és teljesítésére ösztönzik. Hogy hallgatóink egy részében fel lehet kelteni az érdeklődést, - helyes módszereket alkalmazva - matatja
