Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

- 5 -ad I. 3. - Tury az Egyetemi Pártbizottság titkára kifogásolja, hogy a munkaterv ezen pontjánál! a Pártszervezet elnöke legyen felelőse. Fodor professzor Pauncz helyett Mihál tz tanszékvezető docenst ajánlja a munkatervi pont felelőséül. Dékán a javaslatot elfogadja. ad I. 7. - Tury: A tansegédszemélyzet#és a hallgatóság között az elvtár­si viszony hason lit a régi "uram-bátyám" rendszerhez. Sz nem egyeztet­hető össze a pártszerü korrekt magatartással. 3z az elhajlás különösen a,Jogi Kar területén erps, de félő, hogy a TTK. területén ;s felüt} fe­jét. Nem magyarázható felre a tegeződő“yiszony . Spk hallgató vett,bátor­ságot olyan irányban, hogy jogcimet kovácsolt magánál! az Huram-bátyamos" hangulat kialak it ásóban. Az elvtársias, korrekt “ti sz te letet megadó ma­gatartásra törekszünk a'hallgatóság és tanszemélyzet között. Elharapód­zott ez a tegeződő viszony és az a kisugárzás vo/lt, hogy ez pártszerü. Sz hamis kép. A tegeződő viszony bensőséges baráti viszonyt jelent. ad II. 1/a. - Fodor professzor beieíent egy ujitási javaslatot, ami ta­lán nem uj, de figyelemreméltó. Általában sok szaktárgy előadásában hi­ba, hogy a hallgató nem látja elég világosan az anyagoo. Az eresz anyag rendszerezését az órán felirta és azután minden nagy fejezet tárgyalásá­nak a megkezdése elején annak a felosztását Í3 leirta. Ajánlatosknogy előzetes "tartalomjegyzékek készüljenek. Szerves kémiában nem volt eddig divat, de a hallgatóság örül az előzetes tartalomjegyzéknek. Tury: Igen nagy nehézséget okozott a hal Igát óságnak, hogy az elmúlt tan­évben későn kapták meg jegyzeteiket. A kollokviumok előtt» egy héttel ju­tott a hallgatóság jegyzethez. Jegyzet hiányában azután a legkülönbözőbb részeknél mutatkoztak nehézségek. Különös nehézségeik voltak a szakérett­ségiseknek, akik nem tudtak jegyzetelni. Kéri a professzorokat,hogy az első órákon tanitsak meg a hallgatóságot a helyes jegyzetelésre. Szentel­jenek időt erre. Tegn^p“beszéltek első évesekkel és el mondották, hogy a jegyzetelés technikájára nem kaptak útmutatást. Hihetetlen nagy segítség, na a jegyzetelésre megtanítjuk okét. Kalmárné javasol ja, hogy a hallgató csak jegyzettel mehessen kollokviumra. Greguss professzor: Intézetében az a gyakorlat,hogy az első hónap végén beszedik"«® megbírálják a jegyzeteketT Kalmárné: A Módszertani Bizottság foglalkozni fog a jegyzetelés problémá­jával. ad II. 2/c. - Fodor professzor kéri a munkaterv e pontjában .annak lerög­­zitését, hogyha áthallgató tanulmányi eredményében visszaesés mutatkozik, externistá megbízását vissza kell vonni. Greguss professzor: Nekem nem lehet externistám ezek szerint, mert csak I.-II. éveseket tanitpk. Tapasztalatból tudom.hogy azok az emberek akik eredményt értek el, már első évtől kezdve bent dolgoztak az intézetben. Fodpr professzor: ExtemÍ3ta, az, akibejár az intézetbe dolgozni. Akit a tárgya érdekel, az nem hagyja azt abba. Azt III, éves korában is érdek­li a Növénytan, es akkor igpnybe lehet venni munkáját. Türy: Az extemisták jelentik az egyetem tudományos, utánpótlás át, és le­hetőséget kapnak, ,hogy szakkáderré fejlődjenek, Megállapítást nyert,hogy a polgári szarna zásuak ügyeskednek, hogy szak káderré fej löd jenex, akikre ra lehet bizni munkákat. Ex tern istáink és a tudományos munkakörben dolgo­zók, aránya zárna rossz képet mutat. Az externisták és szakkörökben dolgozók közül 4.5 % munkás, 18 % paraszt, 11 % értelmiségi, 35 % alkalmazott 2Q %

Next

/
Oldalképek
Tartalom